Főrendiházi irományok, 1884. V. kötet • 300-339. sz.
Irományszámok - 1884-313
164 CCCXIII. SZÁM. lehetséges és így az elkésés alapján lett visszautasítás ellen sem szükséges a jogorvoslatot megengedni. Hogy azoknak az érdeke, a kik szerzett jogaikat a telekjegyzőkönyvekben keresztül sem vitették, de azt behizonyitva átruházták és azon volt joguknak más általi tényleges birtoklása ellen fel nem szólaltak, — vagy hogy azoknak az érdeke, a kik bejegyzésre, illetőleg a törlésre nézve beleegyező nyilatkozatukat a bizottság előtt önként előterjesztették, a betétek szerkesztésénél egyátalában nem sérthető, kétséget nem szenved és igy egész felesleges lenne az ily személyek részéről netalán benyújtott felszólalási kérvényeket vagy törlési kereseteket tárgyalás alá vétetni. A 49. §-hoz. A felszólalási lap a felszólalási kérvények és törlési keresetek nyilvántartására szolgál. Annak vezetése, az egyszeríí mintánál fogva sem terhes, sem nagy munkát vagy időt nem igényel; azon felekre nézve pedig, kik a felszólalási határidők alatt óhajtanak jogokat szerezni, azon lap igen előnyös szolgálatot teend; mert minden nehézség nélkül és igen rövid idő alatt tudomást szerezhetnek arról, hogy valamely nyilvánkönyvi jog a kivételes idő alatt meg lett-e támadva? Az 50. §-hoz. Iráshiba kiigazítása vagy oly intézkedés tétele czéljából, mely által mások nyilvánkönyvi joga nem érintetik, tárgyalást tartani felesleges volna; ellenben minden más esetben csak tárgyalás mellett intézhető el a felszólalás és pedig végzéssel, mert itt csak arról lehet szó : vájjon az új betét tartalma a régi telekkönyvi állapotnak megfelel-e vagy sem ? Minthogy ez esetben is, ugy mint a telekkönyvi rend. I. része alá eső ügyekben kiigazításról van szó, a fokozatos felfolyamodást a harmadbirósághoz is megengedni kellett. Az 61. §-hoz. A felszólalási határidő alatt folyamatba tett törlési keresetek mint tisztán peres kérdések tárgyalásánál kivételt tenni nem látom szükségesnek. Azok telekkönyvi kezelése a telekkönyvi rendeletekben emiitett törlési keresetekétől annyiban tér el, hogy a per félj egyez te thetése mellőztetett, miután a keresetnek a felszólalási határidő alatt megindítása már magában véve megadja a feljegyzés által biztosított jogi hatályt. A telekkönyvi intézmény természetéből és a felszólalási határidők czéljából következik, hogy azon birói határozatok, a melyekkel a felszólalási kérelem teljesíttetik, — vagy a törlési keresetnek hely adatik, jogerőre emelkedés után telekkönyvileg hivatalból és ne a fél külön kérelmére, keresztülvitessenek. Oly határozatokat azonban, melyekkel a felszólalási kérelem vagy törlési kereset elutasittatik, miután sem a kérvény, sem a kereset fel nem jegyeztetett, egész felesleges telekkönyvileg keresztülvinni. Miután a felszólalási lap egyúttal nyilvántartási jegyzéket is képez, szükséges volt annak további vezetésére nézve is intézkedni. Egyébiránt a hirdetményi határidő alatti felszólalásoknak és törlési kereseteknek a felszólalási lapon feljegyzése által azon előny is eléretik, hogy a betét lapjai szükségtelen feljegyzésekkel nem töltetnek be, — hanem ha alapos a felszólalás, csak a szükséges bejegyzés tétetik meg, ha pedig a felszólalásnak nincs alapja, a betét egészen érintetlenül marad. Az ő2. §-hoz. A tapasztalás mutatja, hogy a telekkönyvi rend. I. része szerinti eljárás is szerfelett sok esetben teljesen alaptalanul vétetik igénybe és ez által egyrészt a feleknek oknélküli költség, a telekkönyvi hatóságoknak pedig felesleges és czél nélküli munka okoztatik.
