Főrendiházi irományok, 1884. V. kötet • 300-339. sz.

Irományszámok - 1884-313

CCCXIII. SZÁM. 163 A szakasz intézkedésében egyedüli újítás a valamely vasút vagy csatorna tulajdonát képezi) részleteknek helyrajzi számait tárgyazza. Ha a tervezett intézkedés nem tétetnék, a részletlajstrom hézagos lenne és sokkal nehezebb volna abban a netaláni kihagyást ellenőrizni, a hibára rájönni. — Ezen kivül a kataszteri részletlajstrommal az összhang csak igy érhető el és tartható fenn. A 46. és 41. §-okhoz. Ha a betétek szerkesztésére kirendelt bizottságnak intézkedései jogorvoslatokkal megtámadhatók volnának, ez a munkálatot ok nélkül nehezítené és gátolná. És a bizottság összes intézkedése mindaddig, mig a betétek szerkesztését meg nem kezdi, inkább anyaggyűjtés, mint oly cselekmény, mely magában véve jogszerzés vagy jogsérelemre vezetne. A bizottságnak jogokat érintő intézkedései tulajdonkép csak akkor kezdődnek, mikor a bizottság a betétek szerkesztéséhez tényleg hozzáfog ; ezen intézkedések pedig csak akkor fognak tudomásra*^önni, a mikor a betétek feltáratnak, és ezen időtől kezdve nyitja áll a felszólalási határidő is. A bizottságnak csakis a 38. §. alapján tett intézkedése vehető olyannak, mely jogorvoslat tárgyát képezhetné. De a fél jogaiban ez esetben sem szenved, azok érvényesítésétől el nem üttetik, csupán a kivételes érvényesítéstől esik el. Ez okokból elégségesnek tartom a netaláni jogsérelmek orvosolhatására a hirdetményi határidőt, a bizottság részéről szenvedett egyéb sérelmek orvosolhatására pedig a telekkönyvi hatóságnál a panasztehetést. A hirdetményi határidők megszabásánál figyelembe venni kellett egyrészt, hogy azok a felszólalások benyújtására elegendők legyenek, másrészt pedig, hogy az által minél rövidebb szünetelés idéztessék elő. Már az 1855. évi telekkönyvi rendeletnek 46. §-ában a hirdetményi határidő 3 hónapban lett megszabva és ez azokra nézve, kik csak a telekjegyzőkönyvek és a betétek tartalmának netaláni eltérésénél fogva szólalhatnak fel, teljesen elegendő is, mivel ezek azt, hogy a telekjegyzőköuyvben bejegyzett valamely joguk mellőztetett, vagy helytelenül jegyeztetett be, nehézség nélkül kimutathatják és jogaikat igazolhatják; de miután a szerkesztési munkálatnál bizonyos feltételek mellett a tényleges állapot is figyelembe vétetett és a 14., 35. és 42. §-ok alapján teljesített bekeblezések érvénytelenségének kimutatásához több adat és ezeknek megszerzéséhez több idő szükséges : az előző nyilvánkönyvi jogok tulajdonosainak időt s ezzel módot és alkalmat kellett nyújtani, hogy a tényleges állapot alapján tett bejegyzéstől, ha ez jogositlan, megmenekedhessenek. Erre legalkalmasabb a telekkönyvi rend. 148. §-án alapuló törlési kereset és mivel erre, ismétlem, sokszor oly adatok szerzése szükséges, mely hosszabb időt vehet igénybe, a hirdetményi időt ezekre nézve egy évben véltem megállapitandónak, jóllehet ezen intézkedés következtében, miután azon határidő alatt a telekkönyvi jogok rendkívüli megtámadtatásoknak lehetnek kitéve, az illető ingatlanokra nézve a jogszerzésben a közönség természetszerűleg óvakodó lesz. — Hosszabb határidőt nem javaslok azért; mert igen kivánatos, hogy ily állapot minél rövidebb ideig tartson. A hirdetményi határidő letelte után csak a rendkívüli út igénybevehetése szűnik meg, ellenben a rendes perút nyitva marad. . A 48. §-hoz. A hirdetményi, illetve felszólalási határidő naptárilag van meghatározva; arra nézve tehát, hogy valamely felszólalási kérvény, vagy törlési kereset elkésetten adatott be, tévedés alig 21*