Főrendiházi irományok, 1884. V. kötet • 300-339. sz.
Irományszámok - 1884-313
150 CCCXIII. SZÁM. az állandó adókataszter egyéb adataira, melyek a telekjegyzökönyvekben részben teljesen hiányoz« nak, részben a telekjegyzőkönyvekben foglaltaktól eltérők. Kétséget nera szenvedhet, hogy azon adatokuál, melyek a telekjegyzoköny vekben foglaltaktól eltérők, hitelességi szempontból a kataszteri munkálatoknak adandó az elsőség. Igaz, hogy a mi az egyes ingatlanoknak tüzetes megjelölését (rendeltetését, művelési ágát, az illető dűlőt) és a térfogatot illeti, — ezen adatok a kataszteri munkálatok alapján újabb törvény nélkül is helyesbíthetők lennének, De ennek keresztülvitetését a fennálló telekkönyvi rendelet szerint az érdekelt felekre kellene bizni, mert a hatóságnak ilynemű kérelme a telekkönyvi rendelet 60. §-a alá alig vonható, A felek ténykedésétől pedig, miután az e részben elkövetett mulasztások esetére kényszereszközök rendelkezésre nem állanak, eredményt az eddigi tapasztalatokból kiindulva én nem várhatok» És ha fel tétel eztetik is, a mi alig képzelhető, hogy az erre irányuló felszólítások kedvező eredményre vezetnének, a kataszternek egy igen lényeges adata: » a kataszteri tiszta jövedelem« a telekjegyzőkönyv A. lapjára a fennálló telekkönyvi rendelet keretében be nem jegyeztethetnék. Ezen adatnak mellőzésével tett munkálat pedig ezélhoz vezető nem lenne. A hiteltelekkönyveknek az adókataszterrel való összhangzásba hozatalát ugy az egyeseknek, mint nemzetgazdászati szempontból az államnak jól felfogott érdeke követeli. Ugyanezen érdekek követelik azt is, hogy az adókataszter jövőben a telekkönyvekkel összhangban vezettessék. A jogi szempontok pedig mellőzhetlenné teszik oly állapotnak létrehozását, hogy ha valamely ingatlant illetőleg bármely okból bizonyítani kell, a bizonyítékok első sorban és kiválólag a telekkönyvekből és az azokra vonatkozó munkálatokból vétethessenek. Európa államai közül többen hitel telekkönyveiket a kataszteri adatokkal már részben Összhangba hozták, részben pedig ezen munkálatok folyamatban vannak. Létre kell tehát hozni nálunk is oly állapotot, hogy az ingatlanokat érdeklő adatokat ne a telekkönyvi, továbbá birtokbirósági és kataszteri hatóságoknál kellessék nagy munkával, idővesztéssel, és tekintve ezen hatóságok külön-külön székhelyeire gyakran nagy költséggel is összeszedni, de azokat a telekkönyvekből; illetve a betétekben, lehessen meglátni. Végül felemlítem még, hogy a telekjegyzőkönyvekre fennálló kezelési rendszer mellett nincs kizárva a lehetőség, hogy egyes telekjegyzőkönyvek vagy lapok, nagyobb beszámítás alá eső vigyázatlanság nélkül is, eltévedjenek, elvitessenek vagy hasznáihatlanná legyenek, illetve megsemmisüljenek. Ily telekjegyzőkönyvek pótolhatására nézve intézkedik ugyan az 1880: XL VI. t.-cz., de ily pótlásnak lehetőleg elejét venni a hiteltelekkönyv fogalma és az átalános érdek követeli. A jelen javaslatban czélul tűztem ki: I. a telekkönyvi betéteknek szerkesztését, IL ezen betéteknek olyan szerkesztését, hogy azok adatai a földadókönyv és állandó kataszter adataival összhangban legyenek, és hogy a telekkönyvi, illetőleg a betétekben foglalt állapot a tényleges állapottal lehetőleg egyezzék, és III. olyan intézkedések tételét, a milyenek a telekkönyvi betéteknek a föld adókönyv és állandó kataszter adataival összhangban vezetését a jövőre nézve egyrészt biztositsák, másrészt lehető biztonságot nyújtsanak arra # nézve, miszerint ne létesülhessen oly tényleges állapot, mely a betétekben foglalt állapottól huzamosb időre eltérjen. Részint ezen hármas főczél, részint egyéb indokok, melyeket az illető szakaszoknál fogok felemlíteni, szükségessé teszik, hogy a telekkönyvi rendeleteknek egyes szakaszai módosíttassanak, és hogy az intézkedések részben az adókataszteri nyilvántartásra is kihassanak.
