Főrendiházi irományok, 1884. V. kötet • 300-339. sz.

Irományszámok - 1884-313

CCCXIII. SZÁM. 149 ezzel összefüggőleg a végleges telekkönyvek, illetve a betétek szerkesztésére és további veze­tésére tétessenek meg törvényhozásilag a kellő intézkedések, czélszerűnek épen nem tarthatom; mert a telekkönyvi rendtartáson a polgári törvénykönyv behozatala után okvetlenül változ­tatni kellene. Ily körülmények között, ha az eddig részletesen felsoroltaknál egyéb indok nem is létez­nék, már azoknál fogra is csak azt tarthatom eredményre vezetőnek, ha a betétek szerkesz­tésére és ezeknek, iUetve a végleges telekkönyveknek további vezetésére ezélszeríí oly intéz­kedések léptetnek hatályba, a melyek a jelenlegivel hasonló állapot keletkezésének megaka­dályozására is alkalmasaknak mutatkoznak. Van azonban még egy hatalmas emeltyű, mely ezen javaslatnak megtételét szintén követeli És ez az időközben életbelépett állandó kataszter. Telek jegyzökönyveinknek jelenlegi szerkezete és kiválóan azon körülmény, hogy azok­nak tartalma a tényleges állapottól nemcsak egyes elszórtan fekvő ingatlanokra, de gyakran egész dűlőkre, sőt községekre nézve is lényegesen eltér, lehetetlenné tette, hogy a kataszteri munkálatok a telekjegyzőkönyvi (A lap) adatokra fektetve vitettek légyen keresztül. A kataszteri felmérést teljesített vagy a régi felmérést helyesbítő közegek kénytelenek voltak új helyrajzi (helyszinelési) számokat alkalmazni. Ezen új helyrajzi számok felhasználásával készíttettek a kataszteri térképek. De nem használhatta a kataszter a telekjeíryzőkönyvi B lapot sem ; mert az a tényleges állapottól, mint már fennebb emlitém, szintén sok esetben lényegesen eltérő adatokat tartalmaz. Az államnak érdeke megkívánja, hogy az ingatlant terhelő adóhoz minél könnyeb­ben jusson. Ez pedig nem engedi meg, hogy adókötelezetteknek oly egyének nevei vétessenek fel a földadókönyvbe, a kiknek birtokjoga és azzal adókötelezettsége rég megszűnt, a kik csak a telekjegyzőkönyvben szerepelnek tulajdonosokként. Az adónak ily személyekre kivetése felszólalásokat, zavart és fáradságos munkát okozott és az adónak lassú befolyását, valamint nehézkes behajtását eredményezte volna. A kataszter munkájában czélhoz vezetőén csak ugy haladhatott, ha a tényleges állapotot vette kiindulási pontul, azaz megegyezőleg teljesítette eljárását. És ha feltételeztetik is annak lehetősége, hogy a kataszter a tényleges állapot felvételé­nél nem járt el kellő szigorral és jogilag bizonyítékot nem képező adatokkal is megelégedett, mégis határozottan állítható, hogy a követett eljárás adóügyi szempontból csakis alig számba­vehető zavart és illetve pótmunkílatot okozott és fog okozni. Tekintettel a ezélra, kénytelen vagyok kijelenteni, hogy teljesen tévesztett eljárás lett volna, ha a kataszteri munkálatok a telekjegyzőkönyvi állapotra fektetve vitettek volna keresztül. Nem hagyhatom figyelmen kivtil azt sem, hogy a birtokszabályozások következtében eddig teljesített telekkönyvi átalakítások nagy részénél a birtokszabályozáshoz szükséges mér­nöki munkálatoknál használt helyrajzi számok szintén nem tartathattak meg, de a telekjegyző­könyvekbe önálló helyrajzi számok vétettek fel, és ennélfogva jelenleg azon állapot van, hogy ugyanegy ingatlan a telekjegyzőkönyvben, továbbá a földkönyvben és a földadókönyvben, illetve a telekkönyvi vázrajzban, a birtokszabályozási térképen és a kataszteri térképen külön­külön helyrajzi számokkal van megjelelve. Felemlítem még, hogy van oly eset is, miszerint az illető ingatlannak fekvése az emlí­tett térképeken különbözőleg van kimutatva. Ez oly körülmény, melylyel szintén számolni kell. De ha az utóbb felsorolt körülménytől eltekintenék is, vagy azt nagy részben csakis a telekkönyv vezetését, a technikát érdeklőnek jelelem is meg, kell hogy kiváló figyelmet fordítsak

Next

/
Thumbnails
Contents