Főrendiházi irományok, 1884. III. kötet • 169-240. sz.

Irományszámok - 1884-202

CCII. SZÁM. 171 a két magas szerződő fél kikötőiben, meden­czéiben, dockjaiban, réveiben és folyóiban sze­dett illetékeket vagy bárminemű más díjakat illeti, és átalában mindazon alakszerűségeket vagy rendszabályokat illetőleg, a melyeknek a kereske­delmi hajók, azok legénysége és rakományai alávethetők, a saját nemzetbeli hajók, vala­mint aí ezen hajókon behozott vagy kivitt árúk számára fennálló vagy csak engedélye­zendő kiváltságok, kedvezések és előnyök a másik szerződő fél hajóira, valamint az ezen hajókon behozott vagy kivitt árúkra is egyenlő­képen kiterjednek. III. czikk. A magas szerződő felek hajóinak nemzeti­sége azon ország törvényei és szabályai sze­rint fog megállapittatni, a melyhez a hajók tartoznak. A hajók teherképességének igazolására a hazájukbeli törvények szerint érvényes mérő­levelek előmutatása elégséges, és az ezen ok­mányokban kimutatott hajómértékek mindaddig nem fognak felülvizsgáltatni, rnig a mérőleve­lek kölcsönös egyenlősítése tekintetében a ma­gas szerződő felek közt jegyzék válta s által 1873. évben létrejött egyezmény hatályban marad. IV. czikk. Osztrák-magyar lobogó alatt bármely or­szágból Francziaországba vagy Algirba bevitt bárminemű árúczikkek és viszont franczia lobogó alatt bármely országból az osztrák-magyar mon­archiába bevitt bárminemű árúczikkek kölcsö­nösen nem esnek sem magasabb vámdfjak, sem más bárminemű az állam, a községek, a helyi testületek, magánosok vagy bármily más válla­lat javára szedett illetékek alá, mint ha nem­zeti lobogó alatt hozatlak volna be. déchargement, ainsi que les taxes ou charges quel­conques, dans les ports, bassins, docks, rades, hav­res et rivières des deux Hautes Parties contrac­tantes, et généralement pour toutes formalités ou dispositions auxquelles peuvent être soumis les navires de commerce, leurs équipages et leurs cargaisons, les privilèges, faveurs ou avantages qui sont ou qui seraient accordés aux bâti­ments nationaux, ainsi qu'aux marchandises importées ou exportées par ces bâtiments, seront également accordés aux navires de l'autre Partie contractante, ainsi qu'aux mar­chandises importées ou exportées par ces navires. Article III. La nationalité des navires de chacune des deux Hautes Parties contractantes sera consta­tée d'après les lois et règlements du pays auquel les navires appartiennent. Pour établir la preuve de la capacité des navires, il suffira de produire les certificats de jaugeage délivrés conformément aux lois du pays auquel ces navires appartiennent, et on ne procédera pas à une révision du tonnage in­diqué dans ces papiers aussi longtemps que l'entente établie en 1873, par un échange de notes, entre les deux Hautes Parties contrac­tantes, pour l'assimilation réciproque de ces certificats, restera en vigueur. Article IV. Les marchandises de toute nature impor­tées d' un pays quelconque en France ou en Algérie sous pavillon austro-hongrois et réci­proquement les marchandises de toute nature importées d'un pays quelconque sous pavillon français en Autriche-Hongrie ne payeront re­spectivement de plus forts droits de douane, ni d'autres de toute nature perçus au profit de l'État, des communes, des corporations loca­les, de particuliers ou d'établissements quel­conques que si elles étaient importées sous pavillon national. 2J*

Next

/
Thumbnails
Contents