Főrendiházi irományok, 1884. III. kötet • 169-240. sz.
Irományszámok - 1884-202
170 CC1I. SZÁM. és a franczia köztársaság Elnöke: Ferry Gyula urat, képviselőt, ministerelnököt, a külügyek ministerét stb. stb. stb. és Hérisson Károly urat, képviselőt, kereskedelmi ministert stb. stb. stb. kik jő és kellő alakban talált meghatalmazásaik kölcsönős kicserélése után a következő czikkekben állapodtak meg: l. czikk. A franczia hajók, akár megrakodva, akár nem, és rakományaik Ausztriában és Magyarországban, és az osztrák és magyar hajók, akár megrakodva, akár nem, és rakományaikFrancziaországban és Algírban, mind érkezésüknél, mind ott tartózkodásuk ideje alatt, mind elindulásuknál, minden tekintetben ugyanazon bánásmódban fognak részesülni, mint a saját nemzetbeli hajók és rakományaik, és pedig tekintet nélkül a kikötőre, a melyből érkeztek és rakományaik származási vagy rendeltetési helyére. A magas szerződő felek fentartják maguknak azt a jogot, hogy a beviteli vagy kiviteli kikötőkben szükségelt berendezések költségeinek fedezésére tonna-, kirakodási vagy berakodás iilletékeket róhassanak ki. Mindazonáltal ezen illetékek, akár az állam, akár városok, kereskedelmi kamarák vagy bármily más testületek által szedessenek is, nem lehetnek másfélék, sem magasabbak, mint a milyenek a saját nemzetbeli hajók és bármilyen kikötő számára szánt rakományaik után szedetnek vagy jövőben szedetni fognak ; e részben a magas szerződő felek akarata az, hogy a franczia hajók, valamint az osztrák és a magyar hajók, mint szintén rakományaik, teljesen egyenlő bánásmódban részesüljenek. A mi a helyi kezelést, a hajók elhelyezését, megrakodását vagy kirakodását, valamint le Président de la République Française: Monsieur Jules Ferry, Député, Président du Conseil, Ministre des affaires étrangères etc. etc. etc. et Monsieur Charles Hérisson, Député, Ministre du commerce etc. etc. etc. Lesquels, après s'être communiqué leurs pleins pouvoirs, trouvés en bonne et due forme, sont convenus des articles suivants: Article I. Les navires français, chargés ou non, et leurs cargaisons en Autriche et en Hongrie, et les navères autrichiens et hongrois, chargés ou non, et leurs cargaisons en France et en Algérie, à leur arrivée d'un port quelconque et quel que soit le lieu d'origine ou de destination de leur cargaison, jouiront, sous tous les rapports, à l'entrée, pendant leur séjour, et à la sortie, du même traitement que les navires nationaux et leurs cargaisons. Les Hautes Parties contractantes se réservent la faculté d'imposer des droits de tonnage, de débarquement ou d'embarquement affectés à la dépense des établissements nécessaires au port d'importation ou d'exportation. Toute-fois ces taxes, qu'elles soient perçues par l'État, les villes, les chambres de commerce ou par toute autre corporation, ne pourront être ni autres, ni plus élevées que celles qui sont ou seraient applicables aux navires nationaux et à leurs cargaisons, à quelque port qu'ils appartiennent; la volonté des Hautes Parties contractantes étant que, sous ce rapport, les bâtiments français et les bâtiments autrichiens et hongrois, ainsi que leurs cargaisons, soient traités sur le pied d'une parfaite égalité. En ce qui concerne le traitement local, le placement des navires, leur chargement ou leur II. czikk. Article II.
