Főrendiházi irományok, 1884. II. kötet • 106-168. sz.

Irományszámok - 1884-162

460 CLXII. SZÁM. 162. szám. (XLIIL ÜLÉS, 312* 2) JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Jelentése a főrendi ház állandó hármas bizottságának „a bihari és békési helyi érdekíí vasutaknak engedélyezésére és segélyezésére vonatkozó felhatal­mazás tárgyában" előtéri esztett törvényjavaslatot illetőleg. Bihar és Békés megyékben még az 1880, évben élénk mozgalom indult meg több helyi érdekű vasútvonal kiépítésére. Az e részben folyamatba tett tárgyalások során Biharmegye támogatásával eddigelé csak a nagyvárad-vaskóhi vasút kiépitése biztosittatott az 1880. évi XXXI. t.-cz. keretében. Ujabban Móricz Pállal és érdektársaival a m. kir. államvasutak nagyváradi állomásából kiágazólag Püspöki-Bihar, Nyüved, Ér-Diószeg, Székelyhíd és Ér-Szelinden át a magyar északkeleti vasút Ér-Mihályfalva állomásához csatlakozó helyi érdekű fővonalnak, továbbá Székelyhidtól Apát­Keresztúr és Vedres-Ábrány érintésével Margittáig és Nagy-Váradtól Iklód puszta, Gyires, Kőrös­szeg, Szakái és Kornádi községek határain keresztül a köti pusztáig vezetendő szárnyvona­lainak kiépitése iránt vétettek fel a tárgyalások. Ezek során ama kívánság támasztatott, hogy a kormány e vasutak kiépitéséhez törzsrész­vények átvétele ellenében a posta-szállításon felül nyújtandó törvényes hozzájáruláson felül legalább 500,000 frtnyi segélylyel járuljon, továbbá az 1880. évi XXXI. t.-cz. 10. §-a ellenében arra nézve adassék felhatalmazás, hogy Biharmegye közönsége által a közmunka-váltsági alapból megszavazott 700,000 frt ne 10, hanem 50 év alatt törlesztethessék. A kérdéses, összesen mintegy 129 km. hosszú vonalak kiépitése a helyi érdekek és a hadá­szati követelmények kielégítése szempontjából okadatolt és kívánatos lévén, azoknak egyebekben az 1880. évi XXXI. t.-cz. korlátain belül leendő kiépítését és üzletbevételét a bizottság engedé­lyezendőnek tartja, sőt ahhoz is hozzájárul, hogy Biharmegye közönségének engedély adassék az általa felveendő 700,000, valamint a nagyvárad-vaskóhi vonalra esedékes 700,000 frt kölcsön fel vételére, ugy hogy azt 50 év alatt törleszthesse. A mi a vasutak segélyezését illeti, figyelmet érdemel, hogy a m. kir. államvasutnak Püspök­ladány—debreczeni vonalán hadászati szempontból elkerülhetlen lenne a második vágány lefektetése, mi 660,000 frt költséget igényelne. Minthogy pedig ez a nagyvárad—érmihályfalvai vonal kiépitése esetén mellőzhető, s a tárgyalások során a kormánynak sikerült oly megállapodásokat kieszközölni, melyek mellett a hadászati kivánalmak kellő kielégítést nyernek, a bizottság egyenlő részletekben az 1886. és 1887. évi állami költségvetések terhére megszavazandónak tartja a javaslatba hozott 300,000 frtnyi segélyt. Végül Békésmegye támogatásával lehetséges lesz esetleg a nagyvárad—kóti szárnyvonal­nak a m. kir. államvasutak valamely pontjához csatlakoztatása. Miután ez is fontos érdekek kielégítése szempotjából kívánatos, a bizottság a szükséges építési és üzleti engedély kilátásba helyezését azon hozzáadással, hogy a Békés megye köz­munka-váltsági alapja terhére felveendő kölcsön szintén 50 év alatt törlesztethessék, nem kifogásolja. Ezek előrebocsátásával ajánltatik tehát a tárgyalás alatt álló törvényjavaslat változatlan elfogadása. Budapest, 1885. évi május hó 18-án. Szlávy József $- K bizottsági elnök. Báró Radnyánszky József s. k n bizottsági jegyző.

Next

/
Thumbnails
Contents