Főrendiházi irományok, 1884. II. kötet • 106-168. sz.

Irományszámok - 1884-160

422 CLX. SZÁM. szolgálat nélkül töltött idő, ha egy huzamban egy évet nem halad meg, a szolgálati időbe beszámitandó. A szabadságon valamint rendelkezési állapotban, tényleges szolgálat nélkül töltött időnek egy évet meghaladó része, és a nyugdíjazott állapotban töltött idő tartama a szolgálati idő meghatározásánál számba nem vehetők. 10. §. A szolgálati idő tartama polgári időszámítás szerint határozandó meg. Minden egyes hadjáratért azonban, melyben a tisztviselő, altiszt vagy szolga a közös hadsereg, haditenge­részet vagy honvédségnél teljesített bármily szolgálatban résztvett, szolgálati idejéhez egy év (hadi év) hozzászámítandó, akár elejétől végig, akár csak egy ideig szolgált is az illető had­járatban, ha ez az időszak legfelső hadiparancs által hadjáratnak, illetőleg hadi évnek nyil­vánittatik és az illető oly csapatnál szolgált, melyre ezen kedvezmény kiterjesztetik. Egy és ugyanazon naptári évre eső két vagy több hadjárat a szolgálati időt csak egy évvel gyarapítja. 11. §• Hadi fogságba esetteknél csak azon év számittatik hadi év gyanánt, melyben fogságba jutottak ; hosszabb ideig tartó hadi fogság csak egyszerű szolgálati idő gyanánt vétetik számba. 12. §. Hadjárat alatt had- és munkaképtelenné vált tisztviselő, altiszt vagy szolga nyugdíjá­nak kiszámításánál a körülményekhez képest előnyösebb katonai vagy polgári ellátási szabály alkalmazandó s a magasabb fizetés veendő számítási alapul, de elébb a hadi és polgári szolgá­latra való képtelenség az 1875: LI. t.-ez. rendeletéhez képest felülvizsgáló bizottság által megállapítandó, melyhez az illető szolgálat-képességének megvizsgálása végett a belügyminis te­rium által e czélra kirendelt polgári orvos is meghívandó. Ily tisztviselő, altiszt vagy szolga nyugdíjából a katonai vagy honvédelmi javadalmazást csakis a beszámítható katonai szolgálati idő (1875: LT. t.-cz. 8. §.) után esedékes nyugdíj­illeték terheli. Oly tisztviselő, altiszt vagy szolga nyugdíja, a ki hadképtelennek, de polgári szolgálatra alkalmasnak találtatott, kizárólag a polgári nyugdíj-szükségletet terheli. A sebesülési pótlék, valamint az érempótlékok sem a fizetésbe, sem a nyugdíjba be nem számithatók. 13. §. A szolgálatban utoljára az igényjogosultat megillető, beszámítható javadalmazás összegének megállapításánál számba veendők: a) a rendszeresített fizetés, zsold vagy bér; b) az előbbi magasabb fizetés, zsold vagy bér kiegészítéséül húzott kiegészítési (személyi) pótlék ; c) a fizetéssel (zsolddal, bérrel) egyenlőnek tekintendő s nem kizárólag a hivatalos működés tartamára engedélyezett személyi pótlék; d) a fizetés (zsold vagy bér) kiegészítő részét képező rendszeresített korpótlékok ; e) a fizetés, zsold vagy bér egy része gyanánt természetben kiszolgáltatott járandó­ságoknak (deputatumoknak) a szolgálati szabályokban vagy külön átalános rendelkezésekkel megállapított átalános és nem helyi értéke, hacsak ily természetbeni járandóságokra, akár átalános szabálykép, akár a kinevezési rendelvényben kimondva nincsen, hogy azok a nyug­díjba be nem számithatók; végre: /) a pénzügyőrök tizedéves pótléka.

Next

/
Thumbnails
Contents