Főrendiházi irományok, 1884. II. kötet • 106-168. sz.
Irományszámok - 1884-150
CL. SZÁM. 343 osztály mellett — talán kisebb mérvben—• ugyanazon hátrányok keletkezhetnének, melyeket az ágak szerinti osztálynál felemiitettem. Egyébiránt, ha egyik vagy másik házközösség azon véleményben van, hogy reájuk nézve akár az ágak, akár pedig a családok szerinti osztály előnyösebb és viszonyaiknak inkább megfelelő : az osztálynak a szerint keresztülvitelére a jelen javaslat akadályt nem képezhet. Ott van a 11. §., a mely szerint barátságos egyezség mellett a vagyon szabadon választható kulcs szerint osztható fel. Azon esetekben azonban, melyekben az osztályt hivatalos beavatkozás mellett kell megtenni, a fennebb részletezett indokok mellett nem foroghatott fenn kétség a kulcs megválasztására. A 24. §-lioz: Az ingatlan vagyon túlságos eldarabolásának lehető megakadályozása indított e javaslatra. A hajadonok férjhez menetelük esetében eddig rendszerint csak jelentéktelen kiházasitási segélyben részesültek, a házközösségen kivül élőkre pedig a közösség feladása mutatja azt, hogy oly életpályát választottak, mely mellett közvetlen az ingatlan birtokra szükségük nincs és ennélfogva az emiitett megszoritás által megrövidítést egyátalán nem szenvednek. A 25. és 26. §-oknak indokait már a 23. §-nál adtam elő részletesen, e helyütt azon §-ok mellék-intézkedéseire még felemlítem, hogy azok a föczél kivitele szempontjából szükségesek. Ezen szakaszokban a kiviteli módozatokat egyszerűen a könnyű keresztülvitelre alkalmas alakban igyekeztem körvonalozni és alig feltételezhető, hogy a most emiitett §-ok fő- és mellékintézkedései a tárgy lényegének megoldására halasztó hatálylyal bírjanak. Nem remélhető az sem, hogy ezen szakaszok föintézkedéseikben az érdekelt vidéken visszatetszést szüljenek, mert az abban nyilvánuló elv részint a szülők és gyermekek közötti viszonyt, valamint az örökösödést szabályozó törvények által elfogadott elveken, részint pedig az alaptörvény vezérelvein alapul és ezen szakaszok egyátalán kizárják a lehetőséget, hogy egjres társtulajdonosok az osztály okából nyomornak legyenek kitéve, vagy mások könyörületére szoruljanak. A 27. §-ban foglalt intézkedés az alaptörvény értelmében létrejött szerződések épségben tartásában leli magyarázatát. A 28. és 29. §§. részint az alaptörvényen, részint az 1873: XXIX. törvényczikken alapulnak. Peres kérdésekben is igen gyakori az eset, hogy a jogkereső felek a tárgyaló biró előtt egyeznek ki és várható, hogy ha a jogosultak az eljáró szolgabíró által kellőleg felvilágosittatnak, a házközösségi osztályoknál is elő fog fordulni, miszerint a hivatalos beavatkozás alatti kérdés barátságos egyezséggel fog megoldatni; ezért tartom szükségesnek, hogy a 30. §-ban a szolgabíró kötelességévé tétessék a beavatkozás esetében is az egyezséget megkísérteni. Ezen §-nak egyéb része, valamint a 31. §. az előző szakaszoknak kifolyása. Kiemelem még ezen §-nak azon intézkedését, hogy ha a jogosultak az osztályrészek megválasztásában megegyezni nem tudnának, a kiosztás sorshúzás mellett teendő. Ezt azért vélem elrendelni, mert ily kiosztás ellen sem részrehajlás, sem egyéb indokból panasz nem tehető.
