Főrendiházi irományok, 1884. II. kötet • 106-168. sz.
Irományszámok - 1884-150
340 CL. SZÁM. Azonban midőn beösmerem, hogy az egyénenkénti osztály mellett, — ha a 31. §t is javaslatba nem hoznám — oly esetek következhetnek be, a milyenre a 3. sorban felhozott példát állapitottam, határozott kifejezést kell adnom egyidejűleg azon nézetemnek is, hogy igen nagy csalódásban élnek azok, a kik azt hiszik, hogy az 1. és 3. sorban felhozott példákhoz hasonló esetek az ágak vagy családok szerinti osztály mellett nem történhetnek. Szembe állítva az ágak szerinti osztálykulcsot a határőrvidéken jelenleg fennálló azon törvényekkel, a melyek a házközösségi birtokokat és a házközösségi tagoknak azon birtokokhoz fennálló jogait szabályozzák, azon meggyőződésben vagyok, hogy ha egyátalán lehetséges volna az ágak szerinti osztályt a házközösségi tagokra megállapítani, azon osztály a házközösségi tagoknál sokkal több esetben szülne elégületlenséget, mint az egyénenkénti osztály és a mellett több és feltűnőbb esetek következnének be, mint a milyenekre a felhozott példák alapitvák. Megkísérlem ezen állításomat is példákkal megvilágítani: I. A házközösség áll Péterből, ki özvegy, s kinek Miklós fia van, és Pálból, a kinek már 2-ik neje van és ki két házasságából 8 gyermekkel bir. Péter és Pál testvérek, Péter beteges, kivéve a házatyai teendőket, munkára képtelen, fia Miklós nyomorék és igy a házközösség földjeit Pál és családja műveli. Bekövetkezik az osztály. Ha ágak szerint tétetnék meg az osztály : Péter, a kinek csak egy fia van, ugyanannyit kapna mint Pál, a kinek felesége és 8 gyermeke van, a kik fentartották a házközösséget, s a kiknek a házközösségben levő jóllétet köszönni lehet. Kérdem én : melyik osztály szülhet nagyobb elégületlenséget azon személyeknél, a kik azon tudatban nevelkedtek fel, hogy a házközösség vagyonára a házközösség mindenik tagjával egyenlő jogosultsággal bírnak, — azon osztály-e, a mely szerint Péter és Pál házközösségének összes vagyona 12 részre, vagy az, a mely szerint csak 2 részre osztatik fel. II. De vegyük fel ugyanazon példát, a melyet a fej szerinti osztály hátrányainak bebizonyítására 3. sorban hoztam fel. Ha a házközösség megszűntekor nem fejenként ejtetik meg az osztály, a mely szerint a házatyának a vagyonból 1 fao rész jut, — hanem az osztrák p. tk. XIII. fejezete szerint, ugy a házközösségi összes vagyon a házatya tulajdona lesz, és két fiának 20 főre szaporodott családjai, a mely családtagok azért maradtak a házközösségben és nyújtottak segédkezet a közösségi vagyon gyarapításához, mert a fennálló törvények szerint atyjukkal egyenlő jogosultságuk volt, — egyelőre minden nélkül maradtak, és eddigi jogaik a jövőre nézve a köteles részre korlátoztattak. A személyenként tett osztálynál egy elégületlen van; az osztr. p. tk. XIII. fejezete értelmében tettnél pedig tizenkilencz. Én azt hiszem : hogy ily esetnél is kívánatosabb az államra nézve a fejenkénti osztály. Bátor leszek végül arra hozni fel példát, hogy az emiitett vidéken fenálló viszonyokkal szemben az ágak szerinti osztálylyal sokkal több méltatlanság, sőt igazságtalanság kövétkezhetik be, mint az egyénenkénti osztálylyal. III. János és Mihály testvérek, s Mihálynak fia : Károly, élnek házközösségben. János a házatya, és Mihály aggkoruknál fogva a munkára képtelenek; Károly a háborúban nyomorékká lett. A házközösségnek e szerint nincs tagja, a ki a földeket munkálni birná. A házközösség, melynek birtoka 50—60 holdra terjed, és mely bérlöt nem kap, abban állapodik meg : hogy munkaképes egyéneket vesz fel. Ilyenre akadnak Mátyás személyében, a kinek neje és 6 figyermeke van.
