Főrendiházi irományok, 1884. II. kötet • 106-168. sz.

Irományszámok - 1884-141

CXÍJ. SZÁM. 259 s bizonyos módositások elrendelése mellett helyben is hagyattak. A tervezet megállapítása körül követett ezen eljárás törvényessége ellen minden kételyt eloszlat az 1871. évi XXXIX. törvényczikk 25. és 12. §-a. A 25. §. második bekezdése szóról szóra igy hangzik: „ a kormánybiztosnak feladata a társulat ügyeinek rendes kezelése iránt intézkedni és a kölcsönkötés kivételével mindazt végezni, mi a társulat választmánya és közgyűlésére a törvény által kitűzve van".Eszerint tehát a kormánybiztosnak nemcsak joga, de kötelessége is volt az idézett törvénynek 12. §-a értelmében a társulat rendeletéből készült s a társulat választmánya által letárgyalt terveket a maga részéről egyszerűen elfogadva, vagy véleményes megjegyzései kíséretében, esetleg módosításokkal is a megye közönségéhez törvényszerű tárgyalás végett áttenni, honnan azok szintén a 12. §. határozmánya értelmében terjesztettek fel további eljárás végett a közmunka- és közlekedési ministeriumhoz. ad 2. A társulattól autonómiájának visszaállítása esetében, az eddigi tapasztalatokból Ítélve, nem lehet üdvös működést várni. Újra kezdődnék az érdekek harcza a fölött: arányban fog-e állani az ármentesítés eredménye a tervezett szabályozási és árvédelmi munkálatok költségeivel? Azok, a kiknek birtokaik a Eába felső szakaszának mentén feküsznek és a malomgátak kihányása folytán tűrhetőbb állapotba jutottak, nagyon hihető, hogy önérdekből és pedig nézetem szerint rosszul felfogott önérdekből ismét a társulat felbontására s az ármentesitési munkálatok abbanhagyására fognak törekedni, nem gondolván meg, hogy helyzetük a malomgátak eltávolitása folytán tűrhetővé vált ugyan, de azért az árviz pusztításainak még mindig ki vannak téve, s ezek ellen csakis a Rába és mellékfolyóinak rendszeres szabályozása, a védtöltések felépítése s a belvizek levezetése által lehetnek teljesen biztosítva. Minthogy pedig a felső Rábavidék érdekeltsége a társulat többségét képezi : az első közgyűlés kétségkívül a társulat feloszlását határozná el és a kisebbséget képező alsó Rábavidék, mely a felső vidék bajainak némi orvoslására a malmok vételárához való hasonarányá hozzájárulása által áldozatokat hozott, az ennek folytán rosszabbá vált helyzetében teljesen magára hagyatnék. Ez pedig a közhatóság által el nem nézhető méitány talanság lenne, mert itt nem arról van szó, hogy valamely ősi állapotban levő területen a vizszabályozó társulat meg se kezdje működését, hanem arról van szó, hogy a közös erővel megindított s a felsőbb vidéknek már némi előnyt is nyújtó vizszabályozás az alsó vidéknek nagy kárára abbanhagyassék. ad 3. Tagadhatlan, hogy a Rába-vidék ármentesitése ép ugy, mint általában minden ármentesítés az államnak is érdekében áll. Hanem az államérdek itt csak közvetett, a mennyiben t. i. az ár mentesítés következményekép a vidék jólléte növekedik. Első sorban és közvetlen az ártérbirtokosok vannak az ármentesítés által érdekelve, mit különben maguk is elismertek az által, hogy ármentesitő és vizszabályozó társulatot alakítottak. Ennélfogva nem tartanám indokoltnak, hogy az ármentesítés költségeit, vagy azoknak nagyobb részét az, államkincstár fedezze; miután sem a Rába, sem a Rábcza nem sorozhatok a hajózható folyamok közé, s nem is válnak hajózhatóvá a tervezett mederrendezés után sem. A nem hajózható folyóknál pedig az állam nem végeztet építkezéseket s ha ezt a Rábánál tenné, méltán követelhetnék az ország többi részeiben levő kisebb folyók árjai által sújtott vidékek is, hogy hasonló kedvezményben részesittessenek, mi à közadók jelentékeny emelésére s azon igazságtalanságra vezetne, hogy arvizjárta területek értékének és ugy birtokosaik vagyoni helyzetének emeléséhez, ezen birtokosokkal hasonló, sőt esetleg ennél nagyobb arányban járulnának hozzá oly területek birtokosai is, melynek árvízveszélynek kitéve nincsenek, s az árvédelmi munkálatok által sem az értéknövekedés, sem a jövedelemszaporulat előnyeiben nem részesülnek A Rába folyó és mellékvizeinek rendezése tehát csak az ezen munkák jótéteményében részesülendő érdekeltség, illetőleg a Rába-szabályozó társulat feladata lehet. 33*