Főrendiházi irományok, 1884. II. kötet • 106-168. sz.
Irományszámok - 1884-141
258 CXLÍ, SZÁM. Minden egyéb a Rába-szabályozó társulat által tervezett építkezések tisztán helyi érdeküek levén, a kiöntések ellen biztosítandó és megvédendő árterületek tulajdonosainak költségén létesítendők. Azonban tekintettel a Rába és Rábcza alsó vidékének nyomasztó helyzetére, az utóbb emiitett helyi érdekű árvédelmi építkezések végrehajtása sem halasztható tovább azon vidék elpusztulásának veszélye nélkül és miután részint a társulat keblében dúló viszály, részint a folytonos árvizek által előidézett nehéz viszonyok folytán a Rábavidék magára hagyatva, nem lenne képes az ármentesitést, melynek költségei a Győr sz. kir. város és G-yőrsziget község biztositására szükséges kiadások levonása után is hat millió hatszázezer forintra vannak előirányozva, rövid ido alatt előteremteni hivatalelődöm előterjesztése alapján a ministertanács 1882. évi január hó 25-én tartott ülésében elhatározta, hogy Győr városnak és Győrsziget községnek biztosítása végett az emiitett városnak és községnek a költségekhez kellő mérvben hozzájárulása mellett s a mennyiben szükséges a törvényhozás jóváhagyásával a kormány részéről az intézkedések minden esetre megtétessenek; továbbá kimondotta, hogy ha a társulat a többi szabályozási és árvédelmi munkálatokra szükséges kölcsönt megszavazná, a kormány a kölcsön fölvételét kész közvetiteni s annak törlesztésére nézve biztosítást vállalni. Ezen czélból a ministertanács megbizta hivatalelődömet, hogy a társulat közgyűlésének Összehivását rendelje el s annak a fennebbi megállapodást hozza tudomására; a Győrváros és Győrsziget község biztosítása végett szükséges munkálatokon kiviil a többi szabályozási és ármentesitési munkálatok kivitelére nézve a végleges elhatározást a ministertanács magának akkorra tartván fenn, midőn már a közgyűlésnek a kölcsön tárgyában határozata tudva leend. A ministertanács határozata folytán Összehivatni rendelt társulati közgyűlés 1882. évi május hó 25-én megtartatván, az a szabályozás költségeinek fedezésére szükséges kölcsön fölvételét megtagadta. A kölcsön fölvétele ellen szavazó ártérbirtokosok ugyanazon érveket használták, melyeket a felvidéki nagybirtokos érdekeltek már az emiitett ministeri értekezleten is előadtak ; tudniillik, hogy : 1. a társulatnak nincs törvényesen elfogadott terve; 2. visszaállítandó a társulat önkormányzata, hogy a tervek fölött határozhasson s az általa szükségesnek látott intézkedéseket megtehesse ; 3. a Rába-szabályozás megszűnt helyi érdek lenni, hanem országos szükség jellegével bir s mint ilyen amúgy is túlhaladván az ártérbirtokosok anyagi erejét, — az államkincstár költségén hajtandó végre. Az ártérbirtokosok többségének ezen érveléseire, illetőleg állításaira következőket jegyzem meg: ad 1. Azon állítás, miszerint a társulatnak nincs törvényesen elfogadott terve, minden alapot nélkülöz, mert maga a társulat készítette a terveket, azokat választmánya által több izben módosíttatta és 1879. évi február hó 20-án tartott közgyűlésén, melyben kormánybiztos küldéseért folyamodott, a választmány által elfogadás végett bemutatott tervezetet nem vetette el, hanem annak elfogadása iránt hozandó érdemleges határozatát függőben tartotta. A társulat kérelmére kiküldött kormánybiztos az 1871. évi XXXIX. törvényczikk 25. §-ában gyökerező jogánál fogva folytathatta tehát a működést ott, hol az megszakadt s minden esetre jogositva volt az autonom társulat közegei által szerkesztett s a társulati választmány részéről letárgyalt tervezetet a felügyelettel és ellenőrzéssel megbízott Győr megye közönségéhez áttenni. A megye törvényhatósági közgyűlése az 1871. évi XXXIX. törvényczikk 12.§-a értelmében eljárván, a tervezetet az arra vonatkozó felszólamlásokkal és saját határozatával együtt helybenhagyás végett a közmunka- és közlekedési ministeriumhoz felterjesztette, hol azok felülbiráltattak
