Főrendiházi irományok, 1884. II. kötet • 106-168. sz.
Irományszámok - 1884-141
254 CLXL SZÁM. ugy Mosón megye, Sopron és Ruszt szab. kir. városok területein a Rába által táplált, ezzel okozati egybeköttetésben levő kis Rábának, Rábczának és Répezének, a Marezai végszakaszának és a többi mellékfolyónak, nemkülönben a Fertő-tónak, a Hanságnak s egyéb belvizeknek tényleg összefüggő ártereit a mai kor műveltségének, az ipar, kereskedelem és a magasabb gazdászat kívánalmainak megfelelő együttes és összhangzó, mégis az egyes vizek vagy vidékek ártereinek külön sajátságait tekintetbe vevő munkálatok által ármentesiteni s egyelőre ezen ármentesitést és az e végett szükséges mederszabályozást magára a Rábára nézve Patty községig létesíteni. A társulat működésére való felügyelettel Győr megye közönsége bizatván meg, az alapszabályok némi módosítások után 1874. évi október hó 2-án 14,858. sz. alatt a közmunka- és közíe kedési ministerium által helybenhagyattak s ugyanakkor Győr megye utján megküldetett a társulatnak az állami mérnökök által készített általános szabályozási terv is. A Rába-szabályozó társulat alapszabályszerű feladatának teljesítéséhez megalakulása után nyomban hozzálátott. Műszaki személyzetet szerződtetett a részletes szabályozási terv kidolgozására; másrészt pedig az ártérfejlesztési munkálatokat vállalat utján megindította. Egyidejűleg azonban ezen előmunkálatok megkezdésével élénken foglalkoztatta az érdekeltséget a Rába-malmok eltávolításának kérdése. Az 1699-ben kelt Nádasdy-féle jelentés óta ugyanis általános volt a nézet, hogy a malmok fenékgátjainak kihányatja által az árvizbajok legnagyobb része megszűnik. Ezen hagyományos vélemény alapján tehát mind a társulat, mind a törvényhatóságok égető szükségnek tartották a Rába-malmok rendezését s az ügy a társulat kezdeményezésére hosszabb tanácskozás tárgyát képezte a közmunka- és közlekedési ministeriumban is, hol a malomgátak káros volta s rendezésüknek szüksége szintén elismertetett. A minister a teendők iránt nyilatkozott s kijelölte a módot, mely által a kérdés megoldandó lett volna. Utasíttatott nevezetesen a társulat, hogy a malmok ügyében az 1840. évi X. törvényczikk értelmében járjon el. A társulat azonban valószínűleg a tárgyalások hosszadalmasságának kikerülése végett nem az ajánlott utat követte, hanem az 1876. évi deczember hó 16-án tartott közgyűlésén a malmokat egyezség utján határozta megszerezni s e határozatot a malomtulajdonosokkal kötött adásvevési szerződésekkel közel 340,000 frira rugó vételáron csakhamar foganatosította. Ezen tény is lényeges befolyással volt azután a társulat bajainak, főkép pedig pénzügyi zavarának előidézésére. Mert tekintve a társulat 340,385 cat. holdnyi árterét, a malmokért kialkudott összeg megfizetése nem jelezhető ugyan nagy tehernek, de ezen összeghez járultak a társulat nagyszámú hivatalnoki személyzetének rendes fizetése s a költséges ártérfejlesztési munkák díjazására szükségelt nagyobb összegek, mely megannyi jelentékeny kiadás annál iukább terhes volt a társulati tagokra nézve, mivel az ártérí'ejlesztés még csak munka alatt levén, a költségjárulékok nem az összes árterületre, hanem csupán az alakuláskor önként bevallott s a valódinál jóval kisebb ideiglenes ártérre voltak kivethetők. Ezen ártérbevallások sem történvén oly részletesen, hogy azok a kivetésre biztos alapul szolgálhattak volna, mihelyt a bevallott árterek tulajdonosai azt látták: mily sokba kerülnek maguk az előmunkálatok, sőt az ártérfejlesztés évekig húzódván : mity hosszú ideig lesznek ő'k kénytelenek az egész ártért illető terheket viselni, hivatkozva a kivetési alap igaztalan voltára, vonakodtak a kivetett összegeket befizetni. Ilykép a társulat pénzügyi zavara mindinkább növekedett, a társulati kötelék bomladozni kezdett s e bomladozást némileg a malomgátak eltávolítása is elősegítette. A malomgátak eltávolítása következtében ugyanis a felsővidék helyzete tűrhetőbbé vált, minek folytán az ott érdekeltek nem voltak többé hajlandók a Rába-szabályozás keresztülvitelére áldozatot hozni. — Holott a malomgátak eltávolítása a társulati tagok közös költségén történt —
