Főrendiházi irományok, 1884. II. kötet • 106-168. sz.
Irományszámok - 1884-141
GXLI. SZÁM. 255 s a mily mérvben javult ez által a felső vidék helyzete, ép oly mérvben kellett súlyosbodni az alsó vidék helyzetének és igy a méltányosság, de az igazság is követeli, hogy az alsó vidék is a társulati tagok közös költségén mentesittessék, az az, hogy a társulat a malomgátak eltávolításával tényleg megkezdett szabályozást fejezze is be. A közmunka- és közlekedési minister a társulat helyzetén lehetőleg segíteni kivánt s a pénzbajok elhárítására több izben nyújtott pénzeloleget ; azonban a felső és alsó Rábavidék érdekeltjei közt történt teljes meghasonlás a társulat rendszeres működését nemsokára végleg megakadályozta ugy, hogy a társulatnak az 1879. évi február hó 20-án tartott közgyűlésből kelt s Győr megye, mint felügyelő törvényhatóság által pártolt kérelmére a bonyolult ügyek rendezése czéljából kormánybiztost kellett küldeni» A kiküldött kormánybiztos : gróf Szapáry István működése is nehezítve volt a malomgátak eltávolítása miatt, a mennyiben a társulati érdekeltekre kivetett s azok egy része által befizetett járulékok az időközben pert inditott malom tulajdonosok vételárkövetelései fejében biróilag lefoglaltattak. E mellett gondoskodnia kellett még a részletes szabályozási tervek elkészítése végett a társulat önkormányzati működése idejében szervezett nagyszámú hivatalnoki személyzet fizetéséről, valamint az ártérfejlesztési vállalat kielégitetlen követelésének fedezéséről is. Mihelyt a szabályozási tervezet elkészült, a kormánybiztos nem késett azt az 1871. évi XXXIX. törvényczikk értelmében leendő tárgyalás végett Győr megyéhez, mint felügyelő törvényhatósághoz beterjeszteni, honnan e tervezet a benyújtott felfolyamod ásókkal és a megye általhozott határozattal együtt a közmunka- és közlekedési ministerhez fölterjesztetett. Akkori hivatalelődöm 1880. évi május hó 26-án tüzetesen és kimerítőleg határozott a terv fölött s a kormánybiztost a munkasorrend tárgyában javaslattételre hivta föl, mely felhivásnak a kormánybiztos az 1880-ik évben meg is felelt s egyúttal fölterjesztette az ártérfejlesztési munkálat felett hozott határozatát is, az ez ellen benyújtott felszólamlásokkal együtt. Mindezen iratok azzal az utasítással küldettek le Gry őr megye közönségéhez, hogy azok felett az alispán az 1871. évi XXXIX. t.-cz. 15. §-a értelmében másodfokúlag határozzon. Ezután az állásáról lemondott gr. Szapáry István kormánybiztos helyébe 1880. évi deczember hó 12-én Radó Kálmán neveztetvén ki, az új kormánybiztosnak tudtára adatott, hogy a kormány, tekintettel a Rábavidék árvízkárosult lakosainak ínséges állapotára, nem követeli, hogy az alapszabályok értelmében ugy az ármentesítés, mint a vízhasznosítás szempontjából 12 millió forint költséggel tervezett, de az öntöző- és malomcsatornák kihagyása mellett kerekszámban 11 millió épitési költséggel engedélyezett összes építkezések egymást követő sorban és szakadatlan összefüggésben végrehajtassanak, hanem a mennyiben a társulati tagok saját érdekeikre czélszerűbbnek tartanák, kész beleegyezni, hogy a Fertő-lecsapolás s egyéb apróbb vizeknek rendezése jobb időkre halasztassék és a működési programm egyelőre csak a már is művelés alatt álló területeknek az árvizek elleni biztosítására s az ezzel szorosan összefüggő belvizlevezetésekre korlátoltassék. Ehhez képest okvetlenül végrehajtandó munkálatok gyanánt a Rábának Sárvártól Győrig, a Rábczának Beő-Sárkánytól Gfyőrig való szabályozása és védtöltésekkel való ellátása, a Hanság csatornának a pomogyi hídtól Kapiig való kiásása és az ezen munkákkal szoros összefüggésben levő belvízrendezési építkezések, valamint a Győr város védelme, illetőleg a Marczal folyó bevezetése czéljából létesítendő épitekzések jelöltettek ki. Az emiitett s első sorban végzendő munkálatokat illetőleg utasíttatott a kormánybiztos, hogy e munkálatoknak nyilvános versenytárgyalás és vállalati utón leendő végrehajtása iránt intézkedjék, s miután a társulat 1880. évi szeptember hó 20-án tartott közgyűlésében kijelentette, hogy ezen épitkezések költségeinek fedezésére kölcsönt föl nem vesz, az épitési költségek beszerzése czéljából a szükséges kivetéseket tegye meg, végre a munkák sorrendjére és végrehajtási idejére
