Főrendiházi irományok, 1884. II. kötet • 106-168. sz.
Irományszámok - 1884-141
GXLI. SZÁM. 253 elvezeti s az árviz ezen úton a Marczalba ömlik, hol az ilykép meggyűlt viz nagy kiterjedést nyervén, folyásában megállapodik, és tapasztaltatott, hogy még bizonyos árkok is húzattak, melyek a Rába vizének a Marczalba ömlését elősegítik : mindezen árkok betömendök. Ezek után az egyes vármegyék a körülményekhez képest védekeztek ; de a magánérdekek torzsalkodása alatt a vidék jólléte mindinkább hanyatlott s ha eszközöltettek is néha műszaki munkálatok (mint az 1792. évi általános lejtmérés s 1802 — 1803. években a malmok és malomgátak fölvétele) ezen munkálatoknak a magánérdekek harcza között nem lett eredménye. À Sopron, Vas, Veszprém és Győr vármegyék által 1822. évben eszközölt lejtmérések adatai a m. kir. helytartó tanácshoz felterjesztetvén, ennek folytán az 1832. évben a Rába folyón újabb felvételek rendeltettek el és Keczkés Károly főmérnök 1838. évben a Rába és Rábcza folyók szabályozásáról s a Hanság és Fertőtó le cs ápolásáról egy részletes tervezetet készitett, melyet gróf Zichy Ferencz királyi biztos ugyanazon évben, majd gróf Pálífy Ferdinánd Lipót 1843. évben az érdekeltség elé terjeRZ tett, s melyet az érdekeltség elvileg el is fogadott ; a dolog érdemére azonban, főkép ugyanazon okoknál fogva, melyek miatt évszázadokon keresztül nem lehetett eredményre jutni, most sem történt semmi ; sőt Győr és Mosón vármegye a győri Duna-ág függő' kérdése miatt is vonakodott a terv foganatosításához hozzájárulni. Az ötvenes években fennállott cs. kir. helytartóság is rendelt el a Rába völgyén felvételeket, melyek alapján az országos építészeti igazgatóság által új szabályozási terv készíttetvén, ezt 1864-ben Skublics Gyula királyi biztos Sárváron az érdekeltek elé terjesztette. Az érdekeltség itt a szabályozás szükségét egyhangúlag kimondotta, s a társulat megalakulására és az előmunkálatok teljesítésére gróf Batthyányi Géza elnöklete alatt bizottságot választott. Az ügy további fejlődése azonban ez alkalommal is elmaradt. Ámde az egyidőre szünetelni látszó árvizbajok ismét, sőt nagyobb mérvben kezdtek előtérbe lépni. Az érdekeltek a független magyar felelős ministerium megalakulása után számos pmiaszszal járultak a törvényhatóságok elé és a vizek szabályozását, a malomgátak rendezését, egyes, helyi bajok megszüntetését kérelmezték. A Rába-szabályozási ügy újabb korszaka tulaj donkép Győr megye közönségének 1868. évi augusztus hó 3-án tartott közgyűléséből kelt felterjesztéssel veszi kezdetét, mely felterjesztésben a megye hangsúlyozván, hogy az érdekelt többi törvényhatóságoknak is régi törekvésük a Rába és mellékvizeinek szabályozása, azt kérelmezte, hogy mivel e szabályozás a nagy költségek miatt egyelőre nem remélhető, a Rábcza folyó azonban könnyebben volna rendezhető, ezen tetemes károkat okozó folyónak szabályozása czéljából kormánybiztos küldessék ki. E kérelemre Ürményi József tiszavölgyi királyi biztos 1868. évi augusztus hó 99-én kormánybiztossá neveztetett ki. A kormánybiztos által vezetett tanácskozásokban ismét fölmerült az általános Rába-szabályozás eszméje. Az összes Rába- és Rábcza-vidék érdekeltjei — előleges óhajtásukhoz képest — 1870. évi ápril hó 20-ára Szombathelyre Összehivatván, egyhangúlag kijelentették, hogy az általános Rábaszabályozást szükségesnek és előnyösnek tartják, azt elfogadják sa munkálatok költségeihez, a haszon arányában hozzájárulnak; a műszaki terv elkészítését azonban állami közeg által s utólag megtérítendő államköltségen kérték foganatosittatni. E kérelemhez képest a közmunka- és közlekedési ministerium az általános szabályozási tervet alárendelt mérnökei által el is készíttette s az idő 1873. évig a terv készítésével és az egyes helyi s részleges kérdések tárgyalásával tölt el. A „ Rábaszabályozó-társulat " 1873. évi november hó 15-én alakult meg; ugyanazon évi deczember 4-én megválasztotta tisztviselőit s megalkotta alapszabályait. Ezen alapszabályok szerint a társulat feladata Győr-Sopron, Veszprém és Vas megyék, valamint Győr szab. kir. város területén a Rábának mint fÖfolyónak, továbbá az emiitett törvényhatóságok
