Főrendiházi irományok, 1884. II. kötet • 106-168. sz.
Irományszámok - 1884-141
252 CXLI. SZÁM. Melléklet a 141. számú irományhoz. Indokolás „a Rába és mellékfolyóinak szabályozásáról, valamint Győr szab. kir. város és Győrsziget község árvédelmi biztosításáról" szóló törvényjavaslathoz. A Rába folyó és mellékvizeinek kiöntései miatt már régóta nagy károkat szenved az érdekelt vidék. Országgyűlés, kormány, törvényhatóságok, érdekeltek közel három évszázad óta sikertelen keresték a módot, mely által ezen folyóvizek kiterjedt vidékének árvizbajai orvosolhatók volnának. Már az 1618. évi LIV. törvényczikk elrendeli a győri dunavidék megszemlélését s Győr és Mosón vármegyék közmunkaerejének az ottani veszélyek elhárítására leendő fölhasználását. Az 1622. évi XLII. törvényczikk pedig a Rába medernek s az újabban ásott malomárkoknak királyi biztosok felügyelete alatt eszközlendő szakértői megvizsgálását a végből rendelte el, hogy ezen királyi biztosok a folyómeder kitisztításáról és az újabban létesített árkok ásatásairól közvetlen 0 Felségéhez a királyhoz jelentést tegyenek, a szükséges munkaerőt G-yŐr, Mosón és Sopron vármegyék közmunkájából engedvén át. Az 1635. évi LXIV. törvényczikk szerint, a Rába-medernek még be nem végzett kitisztításával és az ottani vizbajok elhárításával egy küldöttség bízatott meg; mig az 1638. évi XIII. és 1647 évi CXXIX. törvényczikkekkel a fennemlitett törvények a Rábavölgyön felmerült veszélyek indokából megújittatván, gróf Nádasdy Ferenez rendeltetett királyi biztossá. Végül az 1655. évi XXX. törvényczikk gróf Nádasdy Ferenez elnöklete alatt küldöttséget rendelt ki és pedig nemcsak a Rába folyómedrének kitisztítása, hanem a szükséges töltések felépíttetése czéljából kellő intézkedések megtétele végett is. Ezen törvényhozási intézkedések, valamint I. Lipót királynak 1699. évi július hó 11-én kelt legfelsőbb rendelete folytán a küldöttség ugyanazon évi október hó 29-én gróf Nádasdy Ferenez elnöklete alatt megalakult s jelentésében kimondotta, hogy az árvízveszélyt egyedül a Rábán létező malmok okozzák, de mivel ezek a közszükség tekintetéből el nem távolithatók, a várkessői malmon felül levő s időközben betemetett „Ásvány" nevű árok, mely valaha a Rába fölösleges vizét a Marczal folyóba vezette, ismét fölnyitandó volna. A helytartó tanácsnak 1759. évi február hóban Sopron, Vas, Győr és Veszprém vármegyékhez intézett rendelete folytán 1759. évi június hó 17-én Szanyon és ugyanazon hó 21-én Egyeden küldöttségi tárgyalások folytattattak, s e küldöttség az 1699. évi Nádasdy-féle jelentést kiegészítőlég azt javasolta, hogy miután a Rábának vasmegyei oldalán az árvizet az „Ásvány" nevfí árok
