Főrendiházi irományok, 1884. I. kötet • 1-105. sz.

Irományszámok - 1884-94

XCIV. SZÁM. 433 b) azokra nézve, kik csőd alatt állanak, a csőd tartama alatt; c) azokra nézve, kik az 1877 : XX. t.-cz. 28. §-ának a) és 6) pontja értelmében gondnokságok alá helyeztettek, a gondnokság tartama alatt; d) az örökös tagokra nézve azon ülésszak lejártával, melyben ezen törvény 20. §-a értelmében kimondatott, hogy vagyoni képesitésöket elvesztették. 13. •§. Ha valaki azok közül, kik az 5. §. A) osztálya és B) osztálya a), b) és d) pontja vagy a 6, §. alapján tagjai a felsőháznak, képviselővé választatik és a választást elfogadja, megszűnik a felsőház tagja lenni; de, a midőn képviselői megbízatása megszűnik, az 5. §. B) osztálya a) és b) pontjában emiitettek bármelyike felsőházi tagsági jogát azonnal visszanyeri és azt a legközelebbi ülésszaktól fogva gyakorolhatja; a többi ezen szakaszban emiitett volt felsőházi tag pedig azt az 5-ifc vagy 6-ik szakasz értelmében újra megnyerheti. Az 5. §. B) osztálya c) pontjában emiitett hitfelekezeti, egyházi vagy világi főtisztviselők helyét, ha képviselővé választatnak és a választást elfogadják, a felsőházban még nem levő legidősb hivataltársuk tölti be, és e helyet, mig él és hivatalát viseli, meg is tartja, habár az, a kinek helyére jött, megszűnt is képviselő lenni. Ha a felsőház örökös tagjai közül választatik valaki képviselővé és a választást elfogadja, az tagsági jogát addig, mig képviselői megbizatása tart, nem gyakorolhatja, és ha valamely ülésszak tartama alatt leteszi is képviselői megbizatását, felsőházi tagsági joga csak a következő ülésszakban éled fel. Minden felsőházi tag, ki képviselővé választatott, tartozik azt igazoltatása után annak megemlitésével, hogy a választást elfogadta-e vagy nem, a felsőház elnökének bejelenteni, ki azt a ház tudomására hozza. II. FEJEZET. Á felsőház jogköre és foelszervezete. 14. §. A felsőház jogköre ugyanaz, mely eddig a főrendiházé volt, azon különbséggel, hogy az alábbi kivételekkel bármely ügy, mely az országgyűlés hatáskörébe tartozik, a felsőházban is kezdeményezhető, és a kormány javaslatait közvetlenül a felsőházban is nyújthatja be. Csak a képviselőházban kezdeményezhetők azonban és ennélfogva csak ott terjeszthetők elő mindazon inditványok és javaslatok, melyek : a) a magyar felelős kormányra, az országgyűlés bármelyik házának jogkörére, a képviselőház összealkotására, törvényes szervezetére, a képviselőház tagjainak viszonyára, Magyarország és a Társországok közötti viszonyra, a magyar állam területének változására; b) oly ügyekre, melyek az 1867 : XII. t.-cz. szerint közösek, vagy a monarchia mindkét államában egyenlő elvek alapján szabályozandók, vagy törvény szerint a monarchia két állama törvényhozásainak közös egyetértésével elintézendők ; c) az ujonczállitásra, vagy bármely tekintetben a véderőre, d) valamely nemzetközi szerződés előterjesztésére, illetőleg beczikkelyezésére ; e) a vallásfelekezetek jogaira, azoknak az államhoz való vagy egymás közti viszonyára és általában a vallásügyre; f) a bíróságokra nézve mindazon viszonyokra, melyek a birói hatalom gyakorlásáról szóló 1869: IV. t.-cz.-ben meg vannak állapítva, a sajtószabadságra és annak biztosítékaira, az egyesülési és gyülekezési jogra, a törvényhatóságok szervezetére és hatáskörére; g) az országgyűlés részéről a ministeriumnak vagy egyes ministemek adandó felhatalmazásra, valamely intézkedés jóváhagyására vagy ilyenért utólag adandó fölmentésre, az FŐRENDI IROMÁNYOK. I. 1884-87. 55