Főrendiházi irományok, 1884. I. kötet • 1-105. sz.
Irományszámok - 1884-94
434 XCIV. SZÁM. állam egész területén vagy annak egy részében valamely alkotmányjognak felfüggesztésére vagy habár ideiglenes korlátozására vagy kivételes intézkedések behozatalára ; K) minden állami bevételre és kiadásra, az állami költségvetésnek megállapítására zárszámadások megvizsgálására és azokkal kapcsolatos fölmentések megadására, az egész adóügyre, általában az állampolgárok anyagi rnegterheltetésére, állami hitelügyre, államkölcsönökre, állami vagyon szerzésére, elidegenitésére és rnegterheltetésére, jegybankra, pénzrendszerre és az általános pénzlábra — vonatkoznak. Végre csak a képviselőházban kezdeményezhetők még azon ügyek is, melyekre nézve azt külön törvény elrendeli. 15. §. A törvényhozás két házának egymással való érintkezése és az országos bizottságok összealkotása iránt a 26. §-ban meghatározott módon fog intézkedés tétetni. 16. §. A felsőház elnökét és két alelnökét, a ház tagjai közül, minden országgyűlés tartamára, a ministerelnök felterjesztésére, Ö Felsége a király nevezi ki. Hasonló módon történik az időközben megüresedett egyik vagy másik hely betöltése is. Ha az elnökség minden tagja gátolva lenne valamelyik ülésben elnökölni, azon egy ülésben ezen tisztet a ház jelenlevő legidősb tagja mint korelnök teljesiti. Ha azonban a gátló körülmény akár mindháromra, akár csak egyikre nézve is, előreláthatólag hosszabb ideig tartana, a helyettesités ugyanazon módon történik, mint a kinevezés. Háznagyot és jegyzőket saját tagjaiból titkos szavazással maga a felsőház választ. Az elnök és a háznagy a ház által megállapítandó tiszteletdíjban részesül. Rajtuk kivül fizetés vagy javadalmazás a ház által saját tagjai közül senkinek sem adatik. Ez által azonban a Horvát-Szlavonországok gyűlése által választott tagokra és a közösügyek tárgyalására kikküldött bizottság tagjaira nézve eddig fennállott gyakorlat nem érintetik. 17. §. A ház egyéb hivatalnokait az elnök, a szolgaszemélyzetet a háznagy nevezi ki, de azok számát és fizetését a ház állapítja meg. 18. §. A felsőház tagjai, midőn első izben lesznek jogosultak a felsőházi tag jogait gyakorolni, királyi levél által hivatnak meg, a Horvát-Szlavonországok gyűlése által választott tagok kivételével, kikre nézve a választási okmány képezi az igazolványt. 19. §. A ki egyszer királyi levél által meghivatott s a felsőház által igazoltatott, újabb meghivó nélkül jelenik meg mindaddig, mig oly körülmény nem merül fel, melynek alapján jogát ezen tőrvény 11., 12. és 13. §-ai értelmében állandóan vagy ideiglenesen elveszti. 20. §. Tagjainak igazolása iránt a felsőház maga intézkedik és az igazolási eljárás módozatait házszabályaiban állapítja meg. Ha egyesek jogosultságára nézve kétség támad, e felett egy saját kebeléből választandó biróság utján végérvényesen határoz. Ugyancsak ily módon hozatik a végérvényes határozat akkor is, ha azon eset merül fel, hogy valamelyik tagja a törvényszerű képesítést elvesztette vagy újból megszerezte. A biróság összealkotását és az eljárás módozatait illetőleg, mindezen esetekre vonatkozólag, a ház házszabályaiban maga intézkedik.
