Főrendiházi irományok, 1881. IX. kötet • 629-687. sz.
Irományszámok - 1881-630
8 DCXXX. SZÁM. vehetők, nem gondoskodik, folyománya, hogy a kérdéses iparágak jövőjét a fenforgó verseny közepette maguk az iparosok sem tekintik biztosítottnak. Á tárgyalás alatt levő törvényjavaslat a tapasztalatokat és az iparosok jogosult óhajait figyelembe véve, kívánja az 1872 : VIII. t.-cz. határozmányait módositni és kiegészitni. Azon iparágakra, melyek rendszerint hosszabb gyakorlat útján sajátíthatók el, kimondja, hogy azok a magasabb tanintézeteket és szakiskolákat végzettekre tett igazolt, valamint az éltük îl-ik évét betöltött s 3 évig valamely gyárban, avagy műhelyben szakba vágó munkát teljesítettekre engedett méltányos kivételeken kivül, csak oly iparosok által űzhetők, kik megfelelő elméleti és gyakorlati képzettséget tudnak igazolni. Szabályként egy minimalis iskolai képzettség és avval párhuzamosan a tanoncz és segéd minőségben töltött gyakorlati tanidő kimutatását követeli, s feltételül tfízi egy oly tanonez-bizonyítvány előmutatását, melyben az iskolai bizonyítvány adatai felemlittetnek és az iparban tanúsított haladás jeleztetik, továbbá annak igazolását, hogy az illető szakba vágó műhelyben, vagy gyárban, mint segéd legalább 2 évig foglalkozott. Gondoskodik a törvényjavaslat arról, hogy az iparosok képzettségének átalánosságban való előmozdítása czéljából a tanoncziskolák kötelezőleg behozassanak, azok az iparosok igényeinek megfelelő szervezetet nyerjenek, a tanonczok által pontosan látogattassanak és fentartásuk lehetőleg államsegély nélkül biztosittassék, ezéljaikra rendelvén az állami egyenes adók után kivethető 2% pótadó mellett az iparbejelentési és engedélyezési díjakat. Az iparos tanonczokról és segédekről az iparhatóság által lajstromot rendel vezettetni s intézkedik, hogy a segédek a fennálló munkaviszonyok nyilvántartására és könnyebb igazolására munkakönyvvel legyenek ellátva, azok az iparosok és az iparhatóságok részéről szabályszerűen kitöltessenek, illetőleg nyilvántartassanak. A tanoncz-bizonyitvány kiállítása az iparhatóság kötelességévé tétetik, s ennek tiszte leend a műhelyeket időnként meglátogattatni s a bizonyitványok alapjául szolgáló lajstromokat a tapasztalatokhoz képest kitölteni. A gyárakra vonatkozólag rendelkezés történik, hogy a gyermek- és nő-munkások egészségükre ártalmas módon munkával ne terheltessenek, továbbá, hogy a gyárak az iparhatóság által időközönként megvizsgáltassanak. Az iparosok gyakorlati és elméleti képzettségét, továbbá az ipar- és a társadalmi rend érdekében igényelt fegyelmet és ellenőrzést biztosítani czélzó fennebbi intézkedések kiegészítését képezi a törvényjavaslatnak az ipartestületekre vonatkozó rendelkezése. Ugyanis törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácscsal biró városokban, továbbá oly községekben, melyekben a képesítéshez kötött mesterséggel foglalkozó iparosok száma legalább 100-ra megy, a képesítéshez kötött mesterséggel foglalkozó iparosok két harmadának kivánatára az illetékes ipar- és kereskedelmi kamara meghallgatásával és a törvényhatóság hozzájáruitával az iparhatóság által ipartestületeket rendel alakítani, sőt felhatalmazza a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministert, hogy az iparosok kivánatára az ipar- és kereskedelmi kamara véleménye alapján a törvényhatóság hozzájárulásával az ipartestület alakítását oly községekben is megengedhesse, a melyekben 100-nál kevesebb ilyen iparos van. Az ipartestületek feladatául tűzetik ki az iparosok közt a rendet és egyetértést fentartani, az iparhatóságnak az iparosok közt fentartandó rendre irányuló működését támogatni, az iparosok érdekeit előmozdítani és őket haladásra serkenteni. Tekintettel arra, hogy az ipartestületek a segédek, tanonczok és tanoncziskolák irányában az elsőfokú iparhatóság részére kijelölt hatáskörrel is szándékoltatnak felruháztatni, a bizottság
