Főrendiházi irományok, 1881. VIII. kötet • 581-628. sz.
Irományszámok - 1881-611
260 DCXI. SZÁM. XVI. Melléklet a 6 iL szdmU irományhoz. Az országos képviselőházhoz intézett jelentése, a közmunka- és közlekedési w. kir< ministernek, a kétegyház-kisjenői helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában. Tisztelt Képriselöházl Az arad-csanádi va suttársulat f. évi márczius hó 8-án az iránt folyamodott, hogy részére a m. kir. államvasutak kétegyházi állomásából kiágazólag, Elek, Ottlaka, Sikló és Székudvar községek határain keresztül Erdőhegyig, illetőleg Kis-Jenőig vezetendő, mintegy 26 kilométer hosszú helyi érdekű* vasútvonalra az építési engedély az arad-csanádi vasútra nézve kiadott engedély-okmány l.§-a alapján, s az ezen engedély-okmányban foglalt feltételek alatt adassék meg. A bemutatott tervek és költségvetések az engedélyezés czéljaira alkalmasaknak találtatván, mindenekelőtt azon kérdés volt eldöntendő, hogy váljon az engedély az idézett engedély-okmány alapján, tehát csak az építési feltételek külön meghatározása mellett adassék-e ki, vagy pedig állittassék-e ki az 1880. évi XXXI. t.-cz. alapján külön engedély-okmány ? Mely kérdést az utóbbi értelemben találtam eldöntendőnek azon okból, mert az arad-csanádi vasút engedélyokmányának kérdésben forgó 1. § a szerint a kormány csak kisebb szárnyvonalak tekintetében bir felhatalmazással az egyszerű építési engedély kiadására, — a kétegyháza-kisjenői vonal pedig a m. kir. államvasutak kétegyházi állomásából ágazván ki, az arad-csanádi vasútra nézve nem bir külön szárnyvonal jellegével, hanem inkább az ugyanott beágazó mezÖhegyes-kétegyházi szárnyvonal folytatását képezi. Mindazáltal az ez alapon szövegezett új engedély-okmányban kifejezés adatott annak, hogy a kérdésben forgó vasút az arad-csanádi vasútnak kiegészítő részét képezi, s hogy ennélfogva az ezen vonal épitési tőkéjére kibocsátandó czímletek a korábbi társulati czímletekkel egyenlők és egyenjogúak lesznek. A jelenlegi engedély-okmány továbbá alakilag is az arad csanádi vasút engedély-okmányával nagy részben és különösen az épitési, az üzleti és díjszabási feltételeket illetőleg meg* egyezően szövegeztetett, s attól némely jelentéktelenebb irályi módosításokon kivül csak annyiban tér el, a mennyiben abba a czímletek kibocsátására nézve külön határozmányok vétettek fel. A mi ugyanis a kétegyháza-kisjenői vonal épitési költségeinek beszerzését illeti, — jóllehet a társulat e vonal költségeit részben az érdekeltség által törzsrészvények fejében megajánlott 300,000 frtbóí, részben pedig folyó jövedelmeiből fedezhetőnek véli, — mindazonáltal
