Főrendiházi irományok, 1881. VII. kötet • 412-580. sz.
Irományszámok - 1881-414
36 CDXIV. SZÁM. Ha mindazonáltal a legeltetés ideje alatt akár a nyájak egyik részében, akár a legeltetési helytől 20 kilométernél kisebb távolságban levő helyen, vagy azon az utón, melyen a nyájnak a határállomáshoz való visszahajtásakor haladnia kell, ezen állatokra nézve ragályos betegség ütne ki, akkor az állatoknak a másik szerződő fél területére való visszahajtása meg van tiltva, hacsak kényszerkörülmények, mint eleséghiány, rósz időjárás stb. kivételt nem tesznek szükségessé. Ilyen esetekben a járvány által még meg nem lepett állatok visszatérése csak azon óvrendszabályok alkalmazása mellett fog történni, melyeket a betegség elhurczolásának meggátlása czéljából a szerződő felek kormányai egyetértőleg megállapítanak., V. czikk. A határtól legfeljebb 5 kilométernyi távolságban fekvő helységeknek lakosai a határon bármily időben mindkét irányban az eke vagy szekér elé befogott saját állataikkal átmehetnek, de csupán földmívelési munka vagy üzletök folytatása czéljából. Ily esetekben azonban következő feltételeknek vannak alávetve : a) földművelési munka vagy üzlet czéljából a határon átmenő minden fogat azon községnek helyi hatósága által kiállított bizonyítványával el legyen látva, a mely községben az állatok istállója van. Ezen bizonyítvány magában foglalja a fogat tulajdonosának vagy hajtójának nevét, a marha leírását és ki fogja jelölni kilométerekben a határkerületnek azon területét, a melyen a fogat dolgozni fog; b) azonkívül a kihajtáskor ép ugy, mint a visszahajtáskor azon határközségnek helyi hatósága által kiállított bizonyítvány szükséges, a mely községből a fogat érkezik, és ha a fogat más községnek területét is átlépi, akkor ezen községnek bizonyítványa is, mely által igazoltatik, hogy az illető község minden állati járványtól teljesen mentes, és hogy az azt minSi toutefois pendant l'époque de la pâture, il éclatait soit dans une partie des troupeaux, soit dans une localité éloignée de moins de 20 kilomètres du pâturage, soit sur la route par laquelle doit s'effectuer le retour du troupeau à la station frontière, une maladie contagieuse présentant un danger pour le bétail en question, le retour des animaux sur le territoire de l'autre État sera interdit, sauf dans les cas d'urgence, tels que manque de fourrage, intempéries, etc. — Dans ces derniers cas, le retour des pièces de bétail non encore atteintes par l'épizootie ne pourra avoir lieu que lorsque les mesures de sûreté que les Parties contractantes seront convenues d'appliquer pour empêcher l'extension de l'épizootie, auront été observées. Article V. Les habitants des localités qui ne sont pas situées à plus de 5 kilomètres de la frontière peuvent à toute heure passer la frontière dans les deux sens avec leur propre bétail, attelé à la charrue ou à des voitures, mais cette facilité ne leur est accordée que pour les travaux agricoles ou pour l'exercice de leur profession» Ils doivent à cette égard observer les prescriptions suivantes: a) Tout attelage qui passe la frontière pour des travaux d'agriculture ou pour l'exercice d'une profession doit être pourvu d'un certificat de l'autorité de la commune où se trouve l'et able des animaux. Ce certificat doit porter le nom du propriétaire ou du conducteur de l'attelage, la description des animaux et l'indication du territoire-frontière (en kilomètres) dans les limites duquel l'attelage doit travailler. b) Il doit être exigé en outre tant à la sortie qu'au retour un certificat de l'autorité de la commune frontière d'où provient l'attelage et en cas de transit par le territoire d'une autre commune une attestation de cette dernière portant que la commune dont s'il s'agit est exempte de toute epizootie et que sur une étendue de vingt kilomètres à la ronde il
