Főrendiházi irományok, 1881. VII. kötet • 412-580. sz.
Irományszámok - 1881-414
ODXiV. SZÁM. 27 Son ministre de la Maison Imperiale et des affaires étrangères, Major-Général dans ses armées etc. et Sa Majesté le Roi d'Italie: Le Sieur Charles Comte de Robilant, Grand Croix de l'ordre des saints Maurice et Lazare et de la Couronne d'Italie ; Grand-Croix des Ordres de Saint-Etienne, de Leopold et de François Joseph, Son Ambassadeur extra ordinaire et plénipotentiaire etc. lesquels, après s'être communiqué leurs pleins pouvoirs trouvés en bonne et due forme, sont convenus des articles suivants. Article I. L'extradition par voie de transit sur les territoires ou les bâtiments des parties contractantes sera accordée pour les mêmes actions punissables ainsi que sur la production des mêmes documents et sous les mêmes restrictions et précautions qui aux termes du traité conclu entre l'Autriche-Hongrie et l'Italie le 27 Février 1869, règlent l'extradition réciproque. Le transit ne sera pas accordé : 1° si l'individu appartient par sa nationalité à l'Etat requis; 2° s'il est poursuivi soit pour un delit politique soit pour un fait connexe à un semblable délit; 3° si, par rapport à l'infraction qui a motivé la demande de transit, la prescription de la poursuite criminelle ou de la peine est acquise d'après les lois de l'Etat requis. Il en sera de même si, du chef de cette infraction ou de quelque autre délit les tribunaux de l'Etat requis sont, d'après les lois du pays, appelés à procéder contre l'inculpé ou bien à exécuter une sentence pénale portée contre lui. Article II. Sera accordé de même, sous les restrictions prévues par l'article XV du traité d'extradition du 27 Février 1869 le transit (aller et retour) à és a külügyek ministerét; hadseregeiben vezérőrnagyát stb. és Ő Felsége Olaszország Királya : Robilant Károly gróf urat, a szt. Móricz és Lázár-rend valamint az olasz korona-rend nagykeresztesét; a szt. István-, Lipót- és Ferencz József-rendek nagykeresztesét; rendkivüli és teljhatalmazott nagykövetjét stb. a kik jó és kellő alakban kiállított meghatalmazásaik közlése után, a következő czikkekben állapodtak meg: I. czikk. A kiadatás a szerződő felek területein vagy hajóin való átszállitás által azon büntetendő cselekmények miatt, valamint azon okiratok előmutatása alapján azon korlátok és elővigyázati rendszabályok mellett engedélyeztetik, a melyek az 1869, február 27-én Ausztria-Magyarország és Olaszország között kötött szerződés határozmányai szerint a kölcsönös kiadatást szabályozzák. Az átszállitás nem engedélyeztetik: 1-ször, ha az illető egyén a megkeresett állam honosa; 2-szór, ha politikai büntetendő cselekmény vagy oly cselekmény miatt üldöztetik, a mely kapcsolatos ilyen büntetendő cselekménynyel; 3-szor, ha azon törvényszegésre vonatkozólag, amely az átszállitás iránti kérelmet indokolta, a bűnvádi üldözhetés vagy a büntethető ség a megkeresett állam törvényei szerint elévült. Az átszállitás akkor sem engedélyeztetik, ha a niegkeresett állam hiróságai az ország törvényei szerint hivatva vannak ugyanezen törvénysértés vagy más büntetendő cselekmény miatt a vádlott ellen eljárni vagy ellene hozott valamely büntető Ítéletet végrehajtani. II. czikk. Az 1869. február 27-iki kiadatási szerződés XV. czikkében foglalt megszorítások mellett a harmadik államban letartóztatott azon gonosz4*
