Főrendiházi irományok, 1881. VII. kötet • 412-580. sz.
Irományszámok - 1881-437
CDXXXVIÎ. SZÁM. 145 polgári házasság intézménye Magyarországban ismeretlen, sot meg nem engedett intézmény volt, s a magyar biróságok sem birtak a polgári házasságból eredó házassági perekben birci hatáskörrel és illetőséggel. Miután ezen akadályok a polgári házasság egy nemének behozatalával meg fognak szűnni, a tervezett törvény e tekintetben a felek érdekében visszaható erővel ruházandó fel. 70. §. Visszaható erő adandó a tervezeti törvénynek azon polgári házasságok érvényére is, a melyek keresztények és izraeliták között magyar honos férfi által köttettek az országon kivül, a tervezett törvény hatályba lépte előtt. Ezen kivételes kedvezmény szintén társadalmi és erkölcsi érdekből hozatik javaslatba, miután a keresztények és izraeliták között kötött házasságok érvénye el nem ismerésének fő oka, a jelen törvény hatályba léptével meg fog szűnni. Miután az ország területén jelenleg nincs olyan polgári hatóság, a mely előtt házasság az érvényességnek csak látszatával is köthető volna : a törvény visszaható erejének megállapításánál azon összeadások, a melyek a jelen törvény hatályba lépte előtt polgári egyén által az ország területén törvényellenesen netalán eszközöltettek, egyátalán nem vehetők tekintetbe. 71. §. A külföldi polgári házasságokból eredő válóperekre (mely kifejezés alatt az időleges elválás végett és a házassági kötelék felbontása végett indított perek értetnek) alkalmazandó törvényekről a jelen §-ban két nevezetesebb intézkedés foglaltatik : 1. az időleges elválásra kizárólag a jelen törvény alkalmazandó; 2. a házassági kötelék végleges felbontására, a jelen törvény azon állam törvényével kapcsolatosan alkalmazandó, a melyhez a folyamodó házastárs a folyamodás idejekor tartozik. Az időleges elválás, a melyet ágytól és asztaltól való elválasztásnak is neveznek csekély és jelentéktelen eltéréssel, majdnem minden törvényhozás által egyenlő módon sza bályoztatik s az elválasztás inkább olyan intézkedés, mely által csupán a házassági személyes közösség s az erre vonatkozó jogok szüntetnek meg, a házassági kötelék érirîtetlen hagyása mellett. Ily esetekre a házastársak rendes lakhelyének törvénye minden nehézség nélkül alkalmazható. Más tekintet alá esik a házasság felbontásának kérdése. Ezen kérdésnél a rendes lakás helyének törvényén felül irányadónak kellett tekinteni a folyamodó fél saját hazai törvényét is, mert személyi statusa e szerint Ítélendő meg. A házasság intézményének társadalmi jelentősége a legalacsonyabb szinvonalra sülyesztetnék s a törvény kijátszására tág tér nyittatnék: ha megengedtetnék, hogy egy külföldi, a ki saját hazája törvénye szerint felbonthatlan házasságot kötött, a nélkül, hogy honosságát megváltoztatná s ez által magát előbbi hazája törvényének szigora alól jogosan felszabadítaná, csak az által, hogy Magyarországba tette át rendes lakását, feljogosittatnék a magyar törvény által megengedett esetekben házassága felbontását követelni. Másrészről a magyar állam jogrendje zavartatnék meg, ha a külföldinek jog adatnék házassága felbontását követelni azon esetben, a melyben ezt a magyar törvény meg nem engedi. Ezen kérdésnél nem irányadó az, hogy folyamodó a házasságkötés idejekor mely államhoz tartozott, hanem az irányadó, hogy azon időben, a mikor a házasságot felbontani akarja, mely államhoz tartozik. FŐRENDI IROMÁNYOK VII. 18&1J84. 19
