Főrendiházi irományok, 1881. VII. kötet • 412-580. sz.

Irományszámok - 1881-437

CDXXXVIL SZÁM. 141 A jelen §-ban felállított új házassági akadályra vonatkozólag megjegyzendő : hogy más oly bűntettet vagy vétséget, a mely az 58. §. értelmében okul szolgálhat a házasság felbontására, azon házastárs követ el, a ki ezen §. 3. pontjában jelzett bűntettek vagy vétségek egyikében válik bűnössé, t. i. a ki házastársa életére veszélyesen tör (gyilkosság, szándékos emberölés vagy ezek kísérlete 1878: V. t ez. XVIII fejezete), vagy a ki házastársa testét szándékosan, de ölési szándék nélkül bántalmazza, vagy egészségét sérti (1878: V. t. ez. 301. §.) A jelen törvényjavaslat 58. §. 4. pontjában emiitett bűnös cselekmények a dolog természeténél fogva itt nem jöhetnek tekintetbe, mert a házasságtörés az egyik házastárs által csak más nembeli, és pedig a másik házastárssal ugyanazon nembeli személyivel követhető el. Az, a ki az 58. §. 3. pontjában jelzett bűntettben vagy vétségben részes volt (1878 :V. t.-cz. 69. §.), ha ezen büntetendő cselekmény okul szolgált a házasság felbontására, a mint felébb már említtetett, a házasságok védelmezése czéljából tiltandó el a bűntársával való házasságra lépéstől. 63. §. A jelen §-ban foglalt házassági tilalom czé'ja: az ujabb házasság megkötése után született gyermek törvényes atyja iránt felmerülhető kétely megelőzése. Minthogy ezen házassági tilalom nem közvetlenül a házassági jogban gyökerez : ezen tilalom akadálya nem volt a házasságot érvénytelenítő hatáiylyal felruházandó. 64. §. Azon rendelkezésnek, hogy a házasság érvénytefenné nyilvánítását vagy felbontását tartalmazó jogérvényes ítélet a házassági anyakönyvben feljegyeztessék, czélja megakadályozni azt, hogy a házassági anyakönyvvel visszaélés kovettessék el s bizonyítási eszközül felhasználtassák oly házasság fennállása mellett, a mely vagy érvénytelennek nyilváníttatott, vagy felbontatott. 65. §. Mivel a tervezett törvény a házassági jogot nem átalában, minden belföldi, házasságra kihatólag, hanem ennek csak egy részét: a keresztények és izraeliták között kötöttre vonatkozót szabályozza, a törvényjavaslat lehetőleg a létező törvényekre és a fennálló gyakorlatra támaszkodik s csak a legszükségesebb módosítások és kiegészítések hozatnak javaslatba. Ez okból vétetett fel a jelen §-ba azon határozmány, hogy a királyi törvényszékek által a házassági perekben követett eljárás, a jelenleg tervezett törvény egyes határozmányainak megfelelő módosítással a polgári házassági perekre is alkalmazandó. 66. g. Arról, vájjon mely törvények alkalmazandók azon házasságokra, a melyek az ország területén külföldiek által köttetnek, határozottan intézkedni kell, hogy ez által az eljáró hatóságoknak és bíróságoknak biztos alap nyujtassék. Ezen §. első bekezdésében a területiség elvének a belföldön a lehető legnagyobb érvény szereztetik az által, hogy kimondatik, miszerint a belföldön a külföldi által kötött házasság csak akkor érvényes, ha ezen házasság a magyar törvénynek minden tekintetben megfelel s ezenfelül a külföldi saját hazája törvénye szerint is bír házasságkötési személyes képességgel. Ennél nagyobb érvényt a magyar törvénynek még Magyarországon sem lehet adni a házassági jogban. Nem lehet ugyanis megállapítani, hogy a magyar törvény szerint házasságkötési személyes képességgel biró külföldi által Magyarországban a magyar törvénynek megfeleloleg kötött