Főrendiházi irományok, 1881. VII. kötet • 412-580. sz.
Irományszámok - 1881-437
142 CDXXXVIT. SZÁM. házasság érvényes legyen akkor is, a midőn a házasuló külföldi, saját hazája törvénye szerint házassápkötési személyes képességgel nem bir, mert a jog és cselekvési képesség még a magán jogügyleteknél is rendszerint nem a' jogügylet létrejöttének helyén hatályban levó törvény, hanem az illető személy hazájának vagy rendes lakásának törvénye szerint Ítélendő meg r (1876: XXVII. t.-cz. 95. §) A házassági jog iránti törvényben a területiség elve alkalmazásának a jelen § ban javaslatba hozott ily mérvű megszorítása annyival inkább indokolt, mert a házasság társadalmi (nemzetközi) jelentőségű intézmény s érvényes létrejötte feltételeinek megállapításánál nem egyedül arra kell törekedni, hogy a létrejött házasságok érvénye legalább a belföldön biztosíttassák, hanem inkább arra, hogy a belföldön se jöjjön létre olyan házasság, a mely a külföldön is érvényesnek el nem fog ismertetni. Ezen czél az emiitett határozmány á tal leginkább megközelittetik. De másrészről a magyar törvény érvénye Magyarországban ennél nagyobb mérvben nem korlátozható. Nem lehet a belföldön kötött házasságoknál, sem a személyes képességre nézve a külföldi törvénynek feltétlen hatályt engedni, s ennek folytán házasságképesnek tekinteni azon külföldit, a ki csak hazája törvénye és nem egyszersmind a magyar törvény szerint is bir erre személyes képességgel, sem azt nem lehet kimondani, hogy érvénytelen azon házasság, a melyet Magyarországban a magyar törvénynek minden tekintetben megfelelőleg köt oly külföldi, a ki mind saját hazája törvénye, mind a magyar törvény szerint házasságkötési személyes képességgel bir, ha ezen házasság külföldi törvény szerint fennálló más, mint a személyes képességre vonatkozó akad ly ellenére köttetett, mert a nemzetközi jogelveknek ily korlátlan alkalmazása Magyarországon a magyar törvényt csaknem teljesen hatályon kívül helyezné, a mi legalább is idöelőttinek látszik, miután a nemzetközi jog uralma az egyes államok törvényhozása fölött még ennyire kiterjedettnek nem tekinthető. Azon szempont, a mely íölebb a jelen §. első bekezdésében foglalt határozmány indokául felhozatott, miszerint arra kell törekedni, hogy a belföldön se jöjjön létre olyan házasság r a mely a külföldön is érvényesnek el nem fog- ismertetni, indokolja egyszersmind a harmadik bekezdésben foglalt összeadási tilalmat. Ennek kapcsában a negyedik bekezdésben az rendeltetik, hogy a külföldi törvényeket, a melyek a feleket összeadó közegek által tekintetbe veendők, az illető fél tartozik igazolni. Ez ugyan némely esetben nehézséggel fog járni. De még azt is, ha egyes ritka esetekben a külföldi törvény igazol sa lehetetlen lenne s e miatt maradna el a házasság y kisebb bajnak kell tekinteni mint a többször előfordulható másik esetet, a midőn a külföldi férfi kötne magyar növel Magyarországon olyan házasságot, a mely a külföldi férfi hazájában érvénytelen lenne, s ez által nemcsak a nő szenvedne jogsérelmet, hanem a nő, gyermekeivel együtt, vagyontalanságuk és keresőképtelenségük esetére, magyarhoni illető községének is terhére válhatnék, habár a nő férjhezmsnetele által, magyar állampolgárnő lenni megszűnt. Ezen összeadási tilalom áthág sara a javaslat 74-dik §-ában fegyelmi büntetés van szabva. A törvényjavaslat m sodik része a polgári hatóság előtt az országon kivüi kötött házasságról szól. 67. §. A birói hatáskörrel az országon kivül kötött polgári házasságokból eredő perekben is, a királyi törvényszékek ruh ztatnak fel, mert a birói hat skör megállapításánál azon körülmény,. hogy a hzasság mely területen köttetett, nem irányadó. /
