Főrendiházi irományok, 1881. VII. kötet • 412-580. sz.
Irományszámok - 1881-437
128 CDXXXVII SZÁM. magyar bíróságok nem bírtak a polgári házasságokból eredő házassági perekben bírói hatáskörrel. Miután ezen akadályok a polgári házasság egy nemének behozatalával meg fognak szűnni, nem lesznek többé az országon kivül kötött polgári házasságok, az ország területén egyátalán érvényteleneknek tekinthetők, s szükséges, hogy hatályuk és jogi következményeik a tervezett törvényben megállapittassanak. A törvényjavaslat czíme jelzi ennek most említett kettős tartalmát. Az első rész a keresztény és izraelita között az országban kötött házasságról szól. i. §. Az ebben foglalt átalános határozat fölebb már indokoltatott. 1 ft. A házasságkötés kellékei vagyis nemleges alakban kifejezve, a házassági akadályok, legnagyobb részben, a 2—18. §-okban vannak megállapitva. A házassági akadályok megállapításánál az 1786. márczius 6-án kelt rendelet vétetett alapul. Czélszerünek mutatkozott ugyanis, főleg a midőn oly törvény hozatik javaslatba, a mely a házassági jogot nem egészben minden belföldi házasságra kihatólag, hanem annak csak egy részét, a keresztények és izraeliták között kötött házasságra vonatkozót szabályozza, a helyett, hogy egy egészen új s meg nem szokott alapon nyugvó házassági jog alkottatnék, az országban hatályban levő házassági jogszabályzatok közül azt venni alapul, a mely a polgári házasság jellemének leginkább megfelel. Egyébiránt ezen rendeletnek mind sorrendjén, mind tartalmán, tekintettel az ország törvényeire s jelenleg létező viszonyaira, a jogtudomány fejlődésére és a külországi törvényhozásra, melynek czélszerünek bizonyult intézkedéseit nem mellőzhetjük, számos változtatások hozatnak javaslatba. A % §. azon határozata, mely szerint az elmebetegek egyátalában nem képesek házasságot kötni, azon alapul, hogy ezen személyek eszük használatától egészen meg lévén fosztva, semmiféle szerződést sem köthetnek és igy a házasság érvényéhez, a javaslat 18. §-a szerint szükséges beleegyezésüket sem adhatják. Â 14 éven aluli gyermekek esze pedig még annyira éretlen, hogy az egész életükre kiható lépés fontosságát felfogni nem képesek s rendszerint testileg is annyira kifejletlenek, hogy reájuk nézve a házasság csak hátrányos lehetne. 3. §. A kiskorúaknak nincs teljes rendelkezési képességük, ennek hiányát pótolja az atyai hatalom alatt álló kiskorúaknál, a kik házasságra lépni akarnak, atyjuk beleegyezése, vagy, ha ez elegendő ok nélkül megtagadtatnék, a gyámhatóság jóváhagyása. 4. §. Azon intézkedés, mely szerint a nem atyai hatalom, hanem gyámság alatt álló azon kiskorúak, milyenek a törvénytelen születésűek is, a kik, ha az ifjak 18, s ha leányok, 16 évüket még be nem töltötték, gyámjuk beleegyezésével sem köthetnek a gyámhatóság jóváhagyása nélkül érvényes házasságot, azon felfogáson alapul, hogy a gyám rendszerint kevésbé képes gyámoltja érdekét oly helyesen felfogni, mint az atya gyermekéét.
