Főrendiházi irományok, 1881. VII. kötet • 412-580. sz.

Irományszámok - 1881-437

CDXXXV1I SZÁM. 129 A gyámság alatt álló azon kiskorúak, a kik ha férfiak IS. évüket, ha nők 16. évükéi már betöltötték, továbbá a gondnokság alatt állók, rendszerint inkább képesek megítélni, hogy mi válik javukra, érettebb észszel birván. Az ezek által kötni szándékolt házasság érvényéhez tehát, ha ebbe gyámjuk, illetőleg gondnokuk is beleegyez, nem szükséges a gyámhatóság jóváhagyása. Ezen intézkedés egyébiránt öszhangzik az 1877: XX. t. ez. 113. §. 5. pontja alatti rendelkezéssel. Az eljárást azon esetben, ha az atya (3. §.), a gyám vagy a gondnok (4. §.) beleegyezését megtagadja s a gyámhatóság jóváhagyása kéretik, a beiügyminister a javaslat 75. §-a alapján kiadandó rendeletében fogja szabályozni. 5. §. A 66. §-ban azon szabály hozatik javaslatba, hogy az ország területén polgári házas ságra lépni akaró külföldi férfiak és nök házasságkötési személyes képességgel biroknak csak akkor tekintendők, ha ezzel mind a tervezett törvény, mind saját hazájuk törvénye szerint birnak. , Az 5. §. tekintettel erre, arról intézkedik, hogy ha a külföldi, a jelen törvény szerint nem birna házasságkötési teljes személyes képességgel, a személyes képesség teljességének hiányát miképen lehessen pótolni. 6. §. Ezen házassági akadály megállapítása állami szempontból azért szükséges, hogy a honvédek és katonák a nősülési tilalom áthágásától és az alispánok s polgármesterek ezen tiltott esetben a felek összeadásától ez által is visszatartassanak. Különben ezen akadálytól, méltányos esetekben, a 33. §. szerint utólagos "felmentésnek van helye. 7. §• Ezen §-ban a házasság érvényét akadályozó valóságos beleegyezés hiányának három esete van felhozva : 1. Ha a beleegyezés alapos félelembeejtés által csikartatik ki. A félelembeejtés ezen bekezdés értelmében mindig eröszakot feltételez, vagyis oly cselekvést, mely arra van irányozva, hogy az illető személy valamely alkalmazott vagy fenyegetett veszély által akaratával ellenkező elhatározásra indittassék. Ezen cselekvés szellemi erőszaknak neveztetik, mely nem a testre, hanem a szellemre, a lélekre hat, s ez által fosztja mega beleegyezést szabad voltától. 2. Ha a beleegyezést elragadott és szabadságába vissza nem helyezett személy adja. Ezen házassági akadály felállítása által a személyes szabadság a leghatályosabban védelmeztetik olyan megtámadás ellen, melynek czélja a házasság. 3. Ha a beleegyező személy jövendő házastársának személyében téved. A tévedés kizárja a valódi beleegyezést, mert ha tévedés forog fenn, az akarat nem arra, a kivel a házasság köttetik, hanem másra van irányozva. De csak a személyben való tévedés zárja ki a beleegyezést és nem a személynek valamely tulajdonságában, vagy más körülményben való tévedés. Ezért ez utóbbi nemű tévedések a házasságot rendszerint nem érvényteleníthetik FÓRE^Dl IROMÁNYOK. VII. 1881/84. 17