Főrendiházi irományok, 1881. V. kötet • 288-359. sz.

Irományszámok - 1881-316

CCGXVL SZÁM. 165 adott érték használatáért kárpótolja. Ezen kárpótlás más, mint a törvényes 6*/o kamat nem lehet, mert a szerződés egészben, tehát a kamatra nézve is semmis, és igy azon helyzet áll elő, mintha kamat nem is köttetett volna ki. Semmisnek nyilváníttatván az ügylet, a mellékszerződéseknek is semmiseknek kellene nyilvánittatni. A jogkövetkezményeknél méltányossági szempontból, és a fentebb érintett indo­koknál fogva azonban ezen javaslat a hitelező érdekeire is van tekintettel, és rendeli : hogy a még ki nem elégített követelésekre kapott biztosítékot a hitelező megtarthatja, és hogy a hite­lező javára bekeblezett zálogjog a megítélt érték és 6% kamata erejéig érvényben marad. A hypothecális biztosíték re&ucált részének telekkönyvi bekeblezése a telekkönyvi rende­let 15S. §-ához képest lesz a bíróság által eszközlendő. 9. §. Ezen szakaszra nézve megjegyzendő, hogy a sértett magánfél panasza nélkül a proces­sualis momentumok nehezen bizonyithatók, és fölöslegesnek látszik az eredménytelenség tudatá­val a felek viszonyaiba avatkozni, mert a vizsgálat megindítása esetleg a sértett magánfélre nézve vagyoni viszonyainak nyilvánosságra hozatala végett károsabb lehet, mint az uzsorának el nem itéltetése. Az 1. §. harmadik bekezdésének eseteiben, vagyis a qualificált uzsoránál a sértett fél által tett indítvány vissza nem vonható, mert ezen esetekben többnyire az uzsorások legszivte­lenebb és legaljasabb fajával fogunk találkozni, és épen ez okból ezeknek megbüntetése az állam és vagyonbiztonság érdekében szükséges. 10. §. Az uzsora vétség miatti feljelentés esetében a bűnös cselekmény fenforgása, vagy fel nem forgása mindig kiderítendő, mert ezen nyomozatnak eredményéhez képest maga a birói hatáskör és illetékesség is esetleg változást szenved. Ha a bűnös cselekmény fenforgása bebizonyittatik: az ügylet megsemmisítésére és implicite a jogkövetkezmények megítélésére a jelen javaslatnak 7. és 8. §§-ai alapján kizárólag a büntető bíróság lesz az illetékes. Hogy tehát ellentétes ítéletek ne keletkezhessenek, esetleg jogerőre ne em elkedhessenek : a 10. §-ban foglalt intézkedések elkerülhetlenek. H. §. Beállhatnak esetek, hogy, habár az uzsora vétség elkövettetett, a bűnös ellen büntető ítélet nem hozathatik, pl. a bűnösnek elhalálozása, vagy megszökése miatt. Nehogy az uzsora által károsult ily esetben a jelen javaslat nyújtotta védelmet nél­külözze, a büntető biróság helyett a polgári bíróság volt felruházandó azon hatáskörrel, hogy az ügylet érvénye, és ennek következményei felett a 8. §-ban foglalt szabályok értelmében ítélhessen. A polgári biróság azonban nincs hivatva ezen ügyekben eljárni, ha a kir. ügyészség a feljelentés folytán az uzsoravétség tényálíadékának vagy a bizonyítékoknak hiánya miatt a vizsgálat folyamatba tételét nem indítványozza, és a büntető biróság a feljelentés félretételéí ezen okok egyikéből elrendeli, vagy ha a büntető biróság a folyamatba tett bűnügyet beszün­teti, vagy pedig vádlottat felmenti. Az ezen ügyekben való bíráskodásra a jogi szakismeret nélkülözhetlen kellék: a miért is az eljárás a kir. rendes bíróságoknak kizárólagos hatásköre alá vonandó, és egyúttal az el­járás neme és módozata megállapítandó volt.

Next

/
Thumbnails
Contents