Főrendiházi irományok, 1881. IV. kötet • 220-287. sz.
Irományszámok - 1881-226
72 CCXXVI. SZÁM. részben fennálló szabályzatok szem előtt tartása mellett bejegyeztetni, ott hajózási ügynökségeket felállitani, az üzlethez szükséges irodahelyiségeket és telepeket berendezni és e czélból a kikötőkben fekvőségeket vásárolni és épületeket emelni. A szerződő felek egyikéhez tartozó hajózási vállalkozók nem akadályozhatok árúik kirakásában a másik fél területén, feltéve, hogy a fennálló vám- és rendőri szabályokhoz alkalmazkodnak. Szintúgy jogukban áll a köztelepeket és a kikötő-helyeket ugyanazon feltételek mellett használni, mint a belföldiek — és a legtöbb kedvezményben részesitett nemzet alattvalói. A vállalkozók által közzétett üzlet-szabályzatok az illetékes hatóságnál leteendők. Ezen szabályzatok vita esetén bizonyitó erővel fognak birni, azon feltételek megitélése tekintetében, nrelyek mellett a hajózási vállalkozó a személy- és árúszállitást elvállalta és inagát annak végrehajtására kötelezte. IV. czikk. Hogy valamely jármű a szerződő felek egyikéhez tartozónak elismertessék, megkívántatik, hogy az vagy ezen állam valamely alattvalójának vagy egy oly társaság, vagy részvénytársulatnak tulaj dopa legyen, mely ezen állam törvényei alatt áll és ott székel. Megkívántatik továbbá, hogy a hajók és tutajok az V. czikkben megjelölt okiratokkal ellátva legyenek és a VL czikk értelmiben kiállított hajós-, illetőleg tutajos-oklevéllel biró hajóvezető vezérlete alatt álljanak. E hajóvezető az ezen hajózási szerződésben és a folyamrendőri szabályokban foglalt határozatok pontos megtartásáért első sorban felelős. Ugy a hajólevél, mint a haj osés tutajos-oklevél a hajózás felügyeletével megbízott folyamhatóságok kívánságára bármikor előmutatandók. Mindkét szerződő fél hajói a másik fél vizein, valamint ott is, hol a folyam vize csak sociale dans le territoire de l'autre, tout en observant les reglements respectifs, d'y établir des agences de navigation, d'y disposer les bureaux et établissements nécessaires à l'entreprise, d'acquérir dans ce but des biens-fonds aux lieux de débarquement et d'y élever des constructions. Les entrepreneurs de navigation appartenant à l'une des deux Parties contractantes ne pourront être empêchés de décharger leurs cargaisons sur le territoire de l'autre, pourvu qu'ils se conforment aux réglements, douaniers et aux réglements de police en vigueur. Ils auront de même le droit d'utiliser les établissements publics et les lieux de débarquement sous les mêmes conditions que les indigènes et les sujets de la nation la plus favorisée. Les réglements d'exploitation publiés par les entrepreneurs seront déposés auprès des autorités compétentes. Ces règlements auront, en cas de différends, force probante relativement à l'interprétation des conditions sous lesquelles l'entrepreneur de navigation s'était chargé du transport des voyageurs et de l'expédition des marchandises et s'était engagé à l'effectuer. Article IV. Pour qu'un bâtiment soit reconnu comme appartenant à une des Parties contractantes, il doit être la propriété soit d'un sujet de ce pays, soit d'une compagnie ou société d'actionnaires assujettie aux lois de ce même pays, et y ayant son siège. Les bâtiments et les radeaux doivent, de plus, être munis des papiers prescrits par l'article V. et être soumis à la direction spéciale d'un conducteur légitimé par la patente de batelier, respectivement par celle de flotteur, prescrite à l'article VI. Ce conducteur est en première ligne responsable de la stricte observation des dispositions contenues dans la présente convention et dans les réglements de police fluviale. Les patentes du navire, du batelier et du flotteur doivent être exhibées à chaque réquisition des autorités fluviales chargées de la surveillance de la navigation. Les bâtiments de chacune des Parties contractantes devront arborer le pavillon prescrit
