Főrendiházi irományok, 1881. IV. kötet • 220-287. sz.

Irományszámok - 1881-226

72 CCXXVI. SZÁM. részben fennálló szabályzatok szem előtt tar­tása mellett bejegyeztetni, ott hajózási ügynök­ségeket felállitani, az üzlethez szükséges iroda­helyiségeket és telepeket berendezni és e czél­ból a kikötőkben fekvőségeket vásárolni és épületeket emelni. A szerződő felek egyikéhez tartozó hajózási vállalkozók nem akadályoz­hatok árúik kirakásában a másik fél területén, feltéve, hogy a fennálló vám- és rendőri sza­bályokhoz alkalmazkodnak. Szintúgy jogukban áll a köztelepeket és a kikötő-helyeket ugyanazon feltételek mellett használni, mint a belföldiek — és a legtöbb kedvezményben részesitett nemzet alattvalói. A vállalkozók által közzétett üzlet-sza­bályzatok az illetékes hatóságnál leteendők. Ezen szabályzatok vita esetén bizonyitó erővel fognak birni, azon feltételek megitélése tekintetében, nrelyek mellett a hajózási vállal­kozó a személy- és árúszállitást elvállalta és inagát annak végrehajtására kötelezte. IV. czikk. Hogy valamely jármű a szerződő felek egyikéhez tartozónak elismertessék, megkíván­tatik, hogy az vagy ezen állam valamely alatt­valójának vagy egy oly társaság, vagy részvény­társulatnak tulaj dopa legyen, mely ezen állam törvényei alatt áll és ott székel. Megkívántatik továbbá, hogy a hajók és tutajok az V. czikk­ben megjelölt okiratokkal ellátva legyenek és a VL czikk értelmiben kiállított hajós-, ille­tőleg tutajos-oklevéllel biró hajóvezető vezérlete alatt álljanak. E hajóvezető az ezen hajózási szerződésben és a folyamrendőri szabályokban foglalt határozatok pontos megtartásáért első sorban felelős. Ugy a hajólevél, mint a haj os­és tutajos-oklevél a hajózás felügyeletével meg­bízott folyamhatóságok kívánságára bármikor előmutatandók. Mindkét szerződő fél hajói a másik fél vizein, valamint ott is, hol a folyam vize csak sociale dans le territoire de l'autre, tout en observant les reglements respectifs, d'y établir des agences de navigation, d'y disposer les bureaux et établissements nécessaires à l'entre­prise, d'acquérir dans ce but des biens-fonds aux lieux de débarquement et d'y élever des constructions. Les entrepreneurs de navigation appartenant à l'une des deux Parties contra­ctantes ne pourront être empêchés de déchar­ger leurs cargaisons sur le territoire de l'autre, pourvu qu'ils se conforment aux réglements, douaniers et aux réglements de police en vigueur. Ils auront de même le droit d'utiliser les éta­blissements publics et les lieux de débarquement sous les mêmes conditions que les indigènes et les sujets de la nation la plus favorisée. Les réglements d'exploitation publiés par les entrepreneurs seront déposés auprès des autorités compétentes. Ces règlements auront, en cas de différends, force probante relative­ment à l'interprétation des conditions sous lesquelles l'entrepreneur de navigation s'était chargé du transport des voyageurs et de l'ex­pédition des marchandises et s'était engagé à l'effectuer. Article IV. Pour qu'un bâtiment soit reconnu comme appartenant à une des Parties contractantes, il doit être la propriété soit d'un sujet de ce pays, soit d'une compagnie ou société d'actionnaires assujettie aux lois de ce même pays, et y ayant son siège. Les bâtiments et les radeaux doivent, de plus, être munis des papiers prescrits par l'article V. et être soumis à la direction spéciale d'un conducteur légitimé par la patente de batelier, respectivement par celle de flotteur, prescrite à l'article VI. Ce conducteur est en pre­mière ligne responsable de la stricte observation des dispositions contenues dans la présente convention et dans les réglements de police fluviale. Les patentes du navire, du batelier et du flotteur doivent être exhibées à chaque ré­quisition des autorités fluviales chargées de la surveillance de la navigation. Les bâtiments de chacune des Parties con­tractantes devront arborer le pavillon prescrit

Next

/
Thumbnails
Contents