Főrendiházi irományok, 1881. III. kötet • 182-219. sz.
Irományszámok - 1881-190
CXC. SZÁM. 71 (A költségvetési törvény a 3., 5. és 17. czímek közt átruházást engedvén, miután az adófelügyelők személyi járandóságainál 4,194 frt 23 kr. megtakarítás mutatkozik, a túlkiadás 72,181 frt 077» kr. kend. 22. czím. Sójövedék + 161,046 frt 657z kr., miután a megfogyott zsákkészlet nagyobb mérvben volt pótlandó, továbbá a szállítási költségek tetemesen emelkedtek, mert noha az árviz a szállítást a téli hónapokon túl is akadályozta, a sóhivatalokat az 1880. év nyarán még a jövő év első hónapjaira is kellő készlettel kellett ellátni. Eme költségek azonban az eladási árba tudatván, a tényleges eladás alkalmával a némileg nagyobb termelési költségekkel együtt meg fognák térülni. 23. czím. Állami jószágigazgatóságok, számvevőségek és ügyészségek + 19,439 frt 397« kr., minthogy a bánya- és jószágigazgatóságok kezelési rendszerének megváltoztatásával remélt megtakarítások, az új szervezet csak 1881-ben lépvén életbe, nem nyilvánulhattak. 26. czím. Bányaigazgatóságok és számvevőségek + 9,233 frt 37 kr. } a fennebb emiitett és azon okból, hogy a máramaros-szigeti igazgatóságnál 5012 frt 69 kr. téttyteges perköltség merült fel. 27. czím. Fémbányászat és opálbánya + 2.892,324 frt 21 kr., mivel a pénzveretés czéljából nagyobbmérvfí ezüstbevásárlások történvén, maga az állami pénzverde kezelése 3 millió frtot meghaladó kiadási és ugyanannyi bevételi többletet mutat fel. 28. czím. Vasmüvek -h 3035 frt 51 kr. Eme Összeg a tiszolczi vasműhöz csaholt telefeszi vasérczbányákra esik, melyek, noha előirányzatuk a diósgyőri vasgyár költségvetésébe volt felvéve, eme vasgyárnak át nem adattak. 29. czím. Kőszénbányák + 21,627 frt 51 kr. Kőszénbányákra megszavazott 77,624 frt. Ebből a közlekedési ministernek átadott diósgyőri bányára 64,956 frt esvén, 12,668 frt hitel marad fenn, melynek terhére 34,295 frt 51 kr. utalványoztatok, tehát a fennebbi többlet. Eme többletből a bérbeadás alkalmából az eddigi bizományosnak az új bérlő terhére fizetett Összeg fejében 15,000 frt jut (ezen összeg a rend. bevét. VI. fej. 40. ez. a. mutatkozó 17,078 frt 37 krban bő fedezetét találja), a többi Összeget pedig ama körülmény igazolja, hogy a bérbeadás alkalmával rendelkezési állapotba jutott személyzetet máshol alkalmazni 1880-ban még nem volt lehetséges. 30. czím. Sótermeiés + 20,449 fit 517« kr., minthogy a szükséghez képest 30,000 tonnával több volt termelendő. Eme többkiadással szemben azonban (a rend. bevét. VI. fej. 41. czíménél) 37,031 frt 027a kr. bevételi többlet mutatkozik. 33. czím. Állami épületek + 1071 frt 17 kr., mely összeg a központi épületeken eszközölt s előre nem látott csatornázási, kövezési és helyreállítási munkákból ered. 34. czím. Különfék kiadások + 324,580 frt 99 kr., de miután 121,300 frt 88 kron, mely a magyar tiszti biztosítékokból folyt be, kötvények vásároltattak, (melyekben ezen kiadás fedezetét találja) másrészt az összes 1880. évi aranypénzkezelés agiója fejében e helyt 183,634 frt 34 kr. számoltatott el, voltaképeni tulkiadásul 19,645 frt 77 kr. marad fenn, mely a nagyobb pénzbeszállitási költségekben, továbbá a per alatt levő hagyatékok érdekébeni per- és utazási költségekben leli magyarázatát. 35. czím. Az ingó államvagy ónnál előirányzat nélkül, 66 frt 73 kr. utalványoztatott, mely összegből 21 frt 40 kr. egy darab 530 frt névértékű A) betűs földtehermentesitési kötvénynek szelvényes kötvényre történt átíratásából eredt ráfizetést, 45 frt 33 kr. pedig illetékteknül felvett szőlődézsmaváltsági tőkevisszatéritést képez. (a XVI. fejezet túlkiadása 1.176,051 frt 447, kr.)
