Főrendiházi irományok, 1881. III. kötet • 182-219. sz.

Irományszámok - 1881-191

92 CXCI. SZÁM. i Ily körülmények közt tehát előny Ősnek mutatkozik a hazai szükségletet hazai gyár terményei­vel fedezni, még azon nem valószínű esetben is, ha a^ vámfelemelés egé^z mérvben érvényre jutna az árú árában, mi egyelőre nem valószínű, mert a túltermelés következtében oly nagyok a készletek, hogy tetemes árcsökkenés mellett is a készleten túl fognak adni a gyárosok­Egyébiránt a vámemelés egy egy zsákra viszonyítva, mint egy 2 Va krral drágítja meg az árút. 8. A 198. sz. a. felvétettek a körül nem font kaucsukszáiak, mely czikk jelenleg is az 1 fii 50 kros vámtétel alá esik. Ha ezen árú a fennebbi szám alatt fel nem említtetik, a 203. alatt mint lágy kaucsukárú 20 frtos vám alá tartozott volna. Eme áráczikknek értéke tagad­hatlanul nagy, de miután előállítása igen költséges és ügyes, "képlett munkásokat igényel, egyelőre nem csak nálunk, hanem Ausztriában sincs kilátás előállítására, noha mint félgyárt­mányt a pa^zományosok és czipőbetétkészitők nem nélkülözhetik. Ily körülmények közt, figyelem­mel a nálunk is szépen fejlődő paszományos iparra, indokolt a fennebbi megállapodás. 9 A 204. szám jegyzetében foglalt szövetek gyártolók bevonásához és kaucsukkendők kelmenyomtató műhelyek számára 12 frt helyett a jelenleg fennálló á frtos vám alá helyeztettek, mert e czikkek külföldről való behozatala szükséges- s igy a nálunk is virágzó szinuyomatozó gyárak számára ezen gyári anyag beszerzését nehezíteni nem látszik tanácsosnak. 10. A 257. szám 1. jegyzetébe felvétettek e szók, »az öntött vastöredék kivételével«, mi által az a kedvezmény, hogy kohászati feldolgozásra az ócska töredék vas 80 kr. helyett 50 krral behozható, némileg megszorîttatik, s igy a nyersvas vámjának felemeléséiől várt előny inkább biztosíttatik, 11. A 152. sz. a. foglalt ama intézkedés, mely a nyersgyapjn eddigi vámmentes behoza­talát feaíartja, miután felmerült azon ellenvetés, hogy a vámmentesség a hazai gyapjú árát tetemesen lenyomja, tüzetes tanácskozás tárgyát képezte. A tanácskozás folyamán consta tartatott, hogy a behozatal nem a finom, hanem a közép­finom gyapjúból történik. Figyelemmel tehát eme körülményre, a bizottság a kérdéses megálla­podás ellen nem vél kifogást tehetni, mert a tanácskozás folyamán az is kiderült, hogy a vámmentes­ség daczára a hazai durva gyapjú ára nemhogy sülyedt volna, hanem némileg emelkedett, s nagyobb előnynyel csupán a külföldi piaczokra utalt magyar finom gyapjú árában állott elö vámtarifáinktól teljesen íüggttlen viszonyok behatása folytán csökkenés, mely főként a gyártási iránynak és az uralkodó divatnak eredménye. 12. A 282, 283, 285, 286, 287. számok alatt a következő vámemelések foglaltatnak: 1. Gőzmozdonyok 4 frt helyett 8 frt. 2. Szerkocsik, locomobilek 4 frt helyett 6 frt. 3. Gépek fából (50% fa) 2 frt helyett 3 frt. 4. Gépek nemtelen fémekből 8 frt helyett 10 frt. 5. Külön meg nem nevezett gépek: a) ha az Összsúlyból 75% vagy több az öntött vasra, vagy az öntött vas és fára esik, 2 frt 70 kr. helyett 5 frt; b) egyéb gépek 4 frt helyett 6 frt. A kérdéses vámemelések ellen, különösen miután a gőzcséplö'gépek azok által megdrágit­tatnak, a bizottságnak aggályai voltak. Miután azonban a szakmiuister ur által kiemeltetett hogy az állami gépgyár már jelenleg is évenkint mintegy 70 cséplőgépet állit elő és nagyobb mennyiségű gozcsépiőgép előállítására is berendezhető, továbbá a gyár ebbeli működése jövőre szintén a kormány kiváló gondját képezendi ; a bizottság a fennebbi vámemelésekben annyival is inkább

Next

/
Thumbnails
Contents