Főrendiházi irományok, 1881. III. kötet • 182-219. sz.
Irományszámok - 1881-191
cxcL SZÁM. or megnyugvását véli kifejezhetni, mivel nálunk a mezőgazdasági gépgyártis kedvező viszonyok közt fejlődésre képes és remélhető, hogy más gépgyárak is fel fogják karolni kellő vámvédelem mellett a gépgyártás ezen ágát; s mivel a 287. számhoz csatolt 4 ik jegj^zetből e szók a« > új onnan felállítandó gyárak berendezésére« elhagyattak, — mi által a vámterületen elő nam állított gépeknek a vám fele mellett behozatala általában biztosíttatott, — az érintett felemelések mellett is lehetségessé váland az iparunk fejlesztése érdekében szükséges gépek előnyös beszerzése. A mi már magát a vámtarifát kiférő törvényjavaslatot illeti, az a tényleges viszonyok számbavételén kívül szövegezés tekintetében irályilag is szabatosabb áz Í878. évi XXI. törvényczikknél. A lényeges eltérések a most említett törvényczikktŐI következők: A III. czikkben a retorsió a vámtarifában megállapított vám eddigi 107«-a helyett 307<*-ban és a vámmentes árúk kereskedelmi értéke után meghatározandó & 0 /»-iiji specificus vám helyett 15%-nyi specificus vámban állapi'tátik meg. Kétséget nem szenved, bogy a jelenleg uralkodó kereskedelem-politikai áramlat szükségessé teszi, hogy a kormány oly eszközökkel láttassák el, mely a retorsió kellő alkalmazását és az ezzel összekötött erélyes fellépést lehetővé teszi. A német retorsionalis tétel 507°, és Svájezban a retorsió a vám kétszeresében javasoltatott megállapittatni. Figyelemmel a jelenleg fennál/ó vámtételek alacsony voltára, tagadhatlan, mlkép a mos érvényben levő 10, illetőleg 5°/° tétel retorsió szempontjából nyomatékosnak nem tekinthető. Viszonyítva a javasolt vámtételekhez, a fennebb érintett 30, illetőleg 15% vámpótlékok sem mondhatók nagyoknak s ha a bizottság a feimebbi %>-okban megnyugvását is találja, indokolja ezt azzal, hogy a kérdéses czikk második kikezdésében a kormány részére nyújtani tervelt felhatalmazás megadja a mindenkori viszonyok kívánalmaihoz mért kiegészítés és kellő alkalmazás módját. A IV. czikk második kikezdése új intézkedést tartalmaz. Eme intézkedés éríelmében felhatalmaztatik a kormány, hogy oly vegyészeti tárgyakat, melyeknél igazolható, hogy a 331. tarifaszám alá foglalt 10 frtos vám értékük 15°/°-á iái nagyobb, rendeleti utón más tarifaszám alá sorolhasson. Miután a chemia újabb és újabb czikkeket állít elő és bocsát az ipar szolgálatába, melyek a tarifában határozottan megjelölve nem lehetnek, a bizottság az ipar érdekében indokoltnak tartja, hogy a vámmérséklés rendeleti utón foganatosíttathass ék. A VII. czikk teljesen új, a tarifi, gabonavámjaival összefüggő rendelkezést tartalmaz, és annak értelmében belföldi rósz termések esetén felhatalmazta tik a kormány, hogy a gabonára és hüvelyesekre megállapított vámokat átalában, vagy c^ak egyes nemekre nézve, az egész vámhatáron, yagj annak egyes részein a vissz élés ellen védő ellenőrzés és megszorítás mellett, ideiglenesen hatályon kívül helyezhesse. A bizottság, tekintettel a gabonavámok közgazdasági jelentőségére és az ínséggel szemben fellépő humanistikus követelményekre, a kérdéses kivételes felhatalmazás nyújtását indokoltnak tartja. Miután azonban eme felhatalmazás fontossága követeli, hogy az annak alapján foganatba vett rendkívüli intézkedés a törvényhozás kellő bírálata alól el ne vonathassék, tszíelerteljesen javasoltatik, mikép a nagyméltóságú főrendi ház a fennebbi VII. czikket a képviselőház f. évi május hó 12 én tartóit üléséből 1429. sz. a. hozott ama határozatnak országos határozattá emelése mellett fogadja el, melyben a kormány utasittatik, hogy a kérdéses VII. czikk alapján tett kivételes intézkedéséről esetről esetre és pedig lehetőleg rövid idő alatt az országgyűlés két házának indokolt jelentést tegyen.
