Főrendiházi irományok, 1878. X. kötet • 533-564. sz.

Irományszámok - 1878-561

DLXI. SZÁM. 301 A il. §-hoz. E tekintetben a törvény szabatos és határozott rendelkezése különösen szükségessé vált, minthogy az 1869. évi márczius 8-án kelt ministeri rendelet 29. §-a, melyben az mondatik, hogy a vállalat tulajdonában levő oly fekvőségek és építmények, melyek a vállalat érdekében használtatnak ugyan, de annak kiegészitö részét nem képezik, mint például az igazgatóság háza, a központi telekkönyvbe csak akkor vétetnek fel, ha azt maga a vállalat kérelmezi, azon téves nézetet idézte elő, hogy az kivétel nélkül minden a vállalat tulajdonát képező építményre, illetőleg igazgatósági házra alkalmazható, tehát olyanokra is, melyek az vállalatok által felvett elsőbbségi kölesönökből, avagy olyan egyéb pénzekből szereztettek. De magából a töivény szelleméből kiindulva, nem helyeselhető, hogy egy olyan fekvőség, mely magával a vállalattal, illetőleg annak többi tartozékaival oly szoros kapcsolatban áll, külön telekkönyvezhető legyen. A 12.ésl3.§-okhoz. Hiányosnak látszik a többször idézett t. ez. 48. §-ának azon intézkedése, melynélfogva mindazon régibb vállalatok, melyek ezen törvény hatályba léptekor a kisaj átitási eljárást már befejezték, engedélyezett elsőbbségi kötvényeik teljes összegét telekkönyvezett vagyonaikra, a teherlap megnyitása alkalmával első helyen illetékmentesen bekebeleztetni köteleztetnek; mig ellenben azon vállalatokról, melyek a törvény hatályba léptekor a kisajátítási eljárást még be nem fejezték, de elsőbbségi kötvényeket már kibocsátottak, valamint egyáltalán valamennyi vállalatot illetőleg, melyek elsőbbségi kötvényeket a tulajdonjog bekeblezése előtt kibocsátanak — mint az tényleg történni szokott — abban intézkedés nem foglaltatik. A javaslatban ezen eddigelé már igen érzett hiány kívántatik pótoltatni, valamint továbbá a törvényben szintén nem foglalt azon esetre szükségessé vált intézkedés érvényesíttetni, hogy ha az intézet, melynél a részkötvények teljes összegéről szóló főkötvény letéteményezve van, annak bekeblezését kérni elmulasztaná. A 11. §-ban foglalt intézkedés részben azért szükséges, hogy az elsőbbségi kötvények elrendelt hivatalbóli bekeblezésének érvény szereztessék, részben pedig azért, hogy már elkészült központi telekkönyvek megnyitása határtalan időre ne késleltessék, és a vállalat telekkönyvezett vagyona ellen netalán mások által is szerzett jogok érvényesítése ne hátráltassék. A 14. §-hoz. Minthogy az elsőbbségi kötvények biztosításáról a törvény gondoskodik, szükségesnek látszik arra való tekintettel, hogy egyes vállalatok több rendbeli elsőbbségi kölcsönöket vesznek fel, minden félremagyarázatok kikerülése végett egyúttal ezen elsőbbségi kötvények telek könyvi rangsorozatát is megállapítani. A 15. §-hoz. Ezen intézkedés azért vált szükségessé, mert az öszpontositott telekkönyvek mérnöki munkálatokon alapulván, azoknak folytatása is pontos mérnöki felvételeket követel, a mint azt az 1868. évi I, t. ez. 47. §-a is magával hozza, már pedig ez el nem érhető, ha a központi telekhivatal számára minden le- és hozzá-jegyzésnél külön mérnöki munkálatok be nem adatnak, mert különösen az igen gyakran előforduló hozzájegyzéseknél az 1869. évi márczius 8-án kelt ministeri szabályrendelet 32. §-a értelmében a lejegyzést eszközlött vidéki telekkönyvi hatóságokhoz a vállalatok által beadott vázlatrajzok ugyanott készített, s mint azt a tapaszta-