Főrendiházi irományok, 1878. X. kötet • 533-564. sz.
Irományszámok - 1878-552
202 DLII. SZÁM. Ezen műszaki tekintetben egyátalában nem helyeselhető állapot a miatt jölt létre, hogy Torontál megye még a szabályozást megelőző időben a balparton, igen közel a meder széléhez védtöltéseket emelt, s ezeket az érdekeltség birtokába vévén, később vonakodott lerombolni, s helyettük szabványos távolságban új töltésvonalat épiteni. A jobbparti töltések épitése alkalmával még lehetett volna a bajon segíteni az által, hogy e töltések a balpartiaktől kellő távolságra épittettek volna fel ; de itt ismét a jobbparti érdekeltek azzal fenyegetőztek, hogy ha őket kényszeritik az a nélkül is keskeny árterületükből az ármeder számára szükséges egész szabványos szélességét kihagyni, nem fogják felépíteni a védtöltést, mivel a még megmaradó árterület nem érdemli meg, hogy drága töltések által védessék az elárasztás ellen. Ily körülmények közt az akkori kormány elnézte a szabályellenes töltésépítést, nehogy a megállapitott szabványméretek megtartásának szigorú követelése miatt az árvédelmi építkezések egészen elhagyassanak, s az elárasztott területek továbbra is mocsárok maradjanak. Ezen alsó szakaszon a viszonyok azóta sem változtak, s az ármeder megszélesitésének elrendelése hasonló ellenállásra találna az érdekeltek részéről ma is, mint akkor, sőt most még annyival inkább, mivel azóta, e töltések megerősítése és magasbitása tetemes áldozatba került, s most azoknak lerombolása és a Tiszától nagyobb távolságra való felépítése nagy terhet róna az érdekeltekre. Mindenesetre sokkal olcsóbba fog kerülni a töltéseket mostani vonalukban ugy felemelni és megerősíteni, hogy a töltésköz csekélysége folytán létrejött duzzasztott viz ellen is kellő biztonságot nyújtsanak. És ezen szűkebb töltésközt annyival nyugodtabban meg lehet hagyni, mivel daczára annak, hogy Kanizsától lefelé az ármeder felső szélessége csak felényi mint a feljebb eső szakaszokon, az árvizek színe még sem emelkedik magasabbra a legalacsonyabb vizszin felett Kanizsán alól sem, mint Tokaj és Szeged közt bárhol. Ennek oka abban rejlik, hogy a Tisza tavaszi legmagasabb árvize mindig később következik be, mint a Dunáé, és igy ez utóbbi folyam, medrében alacsonyabb vízállást találván, saját pályájának alsó szakaszán, a meddig t. i. a Duna vízállása hatást gyakorolhat, nagyobb eséssel és igy gyorsabban folyik le, mint a felsőbb szakaszokban. Legkisebb megengedhető töltéstávul 760 métert fogadván el, Tokajtól lefelé a következő szorulatok vannak. 1. A 71. számú burai átvágás felett legk. töltéstáv 570 m. 2. T.-Beőnél jobbparti töltés távola a balparti magaslattól . . „ 600 m. 3. Homorszögön és Balián legkisebb töltéstáv . 530 m. 4. Várkonytól Vezsenyig balparti töltések távola a jobbparti magaslattól . . , 307-5—700 m. 5. Vezseny-bökenyi határnál balparti töltés távola a jobbparti magaslattól 570 m. 6. Czibakháza-földvári határnál balparti töltés távola a jobbparti magaslattól , 700 m. 7. Inokától Ugig töltéstáv . . 570—660 m. 8. Szentesnél a 84. számú átvágáson alul töltéstáv ...... 693 m. 9. A 85 l . sz. átvágáson felül töltéstáv .......... 618 m. 10. A 85 n . sz. átvágáson alul töltéstáv .......... 531 m. 11. Mindszenti révnél töltéstáv 353 m. 12. Mindszent alatt a jobbparti töltés távola a balparti magaslattól . 353 m. 13. A szegfű csárdán alól töltéstáv 341 m. 14. Tápétól a szegedi várköröndig töltéstáv . . 182—645 m. 15. M.-Kanizsánál balparti töltés távola a jobbparti magaslattól . . 178—303 m.
