Főrendiházi irományok, 1878. X. kötet • 533-564. sz.
Irományszámok - 1878-552
200 ' DLlí. SZÁM. csak ritkán sikerült biztosan kifürkészni az okot, a mely az erős s több izben jó szolgálatokat tett töltésnek véletlenül megsemmisülését idézte elő. Európa előre haladottabb és vagyonosabb országaiban sem tudtak még eddig hosszú folyók mentén oly töltéseket épiteni, melyeknél soha sehol szakadás ne fordult volna elő, daczára annak, hogy ott a föld értéke sokszorta magasabb lévén, annak ármentesitésére nagyobb költséget lehet forditani s tényleg fordítanak is, mint nálunk. Francziaországból, Olaszországból, Spanyolországból, Németországból, minden nedves évben vesszük a hireket a töltésszakadásokról, s a vizáradások pusztitásairól. A különbség csupán a töltésszakadások ismétlődésének számában van. Külföldön ritkábban, nálunk gyakrabban történnek a töltésszakadások. Egyébiránt a külföldön is csak azóta ritkábbak a töltésszakadások, a mióta a töltések tökéletesen megülepedtek és évek hosszú során át folytonosan javíttattak, s erősbittettek. A töltésépítések kezdetén, illetőleg a betöltésezés első korszakában ott sem voltak az árvizkitörések ritkábbak, mint nálunk most. Ha tehát a túlságos töltésszélesség által sem lehet azt elérni, hogy a töltés minden körülmények között ellent álljon az árvizek ostromának, nem lenne czélszerű azt kivánni, hogy az ármentesitö társulatok túlmenjenek azon töltésméreteken és keresztszelvényen, a melyek a tapasztalat szerint folytonos jókarbantartás és árvizek alkalmával okosan vezetett védelem mellett a czélnak megfelelnek, s a túlerős méretekkel való építkezés folytán elviselhetetlen költségekbe keveredjenek. Középjóságu anyagot és az épitésnél szabályszerű eljárást • feltételezve, eléggé biztos meretek lennének a következők: Koronamagasság a legmagasabb vizszin felett 1*00 m. Koronaszélesség » > > »....;.. 4'00 m. Vizfelőli rézsű hajlása » > > 1 : 3-hoz. Szárazfelőli rézsű hajlása » » 1 :2-höz. Azonkívül oly helyeken, a hol a töltés magassága meghaladja a 3 métert, annak hátulsó lába padka által erősítendő meg. A padka 4 méter széles koronája legfeljebb 2 méterrel legyen a legmagasabb vizszin alatt. Ha pedig még a padka maga is magasabb lenne a 3 méternél, a megett egy másik s szükség esetében egy harmadik, negyedik stb. padka épitendő. Minden következő padka 2 méterrel legyen alacsonyabb a megelőzőnél, s az ily többszörös padkák koronájának szélessége egyenként 3 m. legyen. Kedvezőtlenebb helyi körülmények közt a fentebbi szabványméretek nem lesznek kielégitők, minélfogva az egyes társulatok töltésvonalára nézve, sőt szükség esetén ugyanazon társulat töltésvonalának egyes szakaszaira nézve is külön-külön fognak a minimális szelvények megállapittatni, mely eljárás mindig az illető társulat meghallgatásával történik. Tölte s vonalának az ily módon megállapított szelvény szerint való kiépítésére kötelezve lesz a társulat, magától értetik azonban, hogy ha akár egyesek, akár társulatok töltéseiket erősebb szelvénynyel akarnák felépíteni, az ellen kifogást tenni nem lehet. A külföldi szakértőknek a töltések vonalozására tett észrevételeik helyesek, a mennyiben azok még most sok helyen nagyon rendetlen vonalban vannak felépítve, az átelleni töltések egymástóli távola rendkívül változó, a hullámtér gyakran 5—10-szeres szélességre hirtelen kitágul s ismét hirtelen összeszorul, és a mennyiben csakugyan vannak a töltések közt oly szorulatok, a melyeken az árviz duzzadás nélkül keresztül nem folyhat. Nem kell azonban figyelmen kivül hagyni azt, hogy az átelleni töltések közti táv rendkívüli kiszélesedéséből eredő rendetlenségeket azon körülmény okozza, hogy az átvágások nem lévén teljes méretekkel kiásva, a kanyarokat mindaddig nem lehet áttölteni, mig az átvágás ki nem képződik, és így kénytelenek voltak az érdekeltek az árterületeiket védő töltéseket
