Főrendiházi irományok, 1878. X. kötet • 533-564. sz.
Irományszámok - 1878-552
198 DLII. SZÁM. tama miatt. A folyó oldalán minél laposabb lejtő ajánlatos, de semmiesetre sem szabadna neki meredekebbnek lenni mint 1 : 3-hoz. Belül a magasság legalább is oly arányban álljon az alaphoz, mint 1 : l-hez vagy 1 : l7*-hez, ugy a töltéseket, mint a padkákat illetőleg.« A töltések belső lábának u. n. padkákkal való megerősitését »mint oly kitűnő intézkedést ajánlják a külföldi szakértők, melyet mindenütt meg kellene tenni.« A padkák méreteire nézve a következőket mondják: »nem akarjuk pontosan megszabni, hogy mily magasságra kellessen padkákat emelni, mert az minden egyes esetben a töltés testét képező anyagtól, a hosszú árvizek alatt a szél által felvert hullámok többé-kevésbé erélyes hatásától, a szivárgás mértékétől, a töltéseknek a földszin feletti magasságától stb. függ, de világos, hogy annál jobb, minél magasabbak a padkák. Jó volna, ha azok felszine legfeljebb 3 méterrel maradna a töltések koronája alatt, és 5 méter szélesre építtetnék.« A töltések megvastagítását azért is előnyösnek tartják a külföldi szakértők, mivel ugy közlekedési út gyanánt is lehetne azokat használni, s ennek támogatására felhozzák, hogy a Tisza két partján nagyon kevés a jó út s ha valamely töltés veszélyben forog, nagyon nehezen lehet oda segítséget és a szakadás megakadályozására szükséges anyagot vinni; — továbbá, hogy ha a töltéseken járni fognak, kipusztulnak belőlük a kártékony férgek. Azon ellenvetés, hogy a kocsi kerekek a töltés koronáját felvágják, s a meglazitott föld a szél által elhordatván, a töltés magassága csökkenni fog, szerintök nem bir fontossággal, mivel a töltések koronáját kavics réteggel lehet ellátni. Azt, hogy a Tisza mentén épült védtöltések legnagyobb részének vastagsága nem tökéletesen kielégítő, jól tudja mindenki, s ha valaki előzetesen bizott volna is bennök, azt az évenként megújuló töltésszakadások régen az ellenkezőről győzték meg. Különben a tiszaszabályozási munkák vezetésénél megbízott szakférfiak maguk is több jelentésükben kifejezték azon nézetüket, hogy a tiszai töltések méretei csekélyek és hogy Olaszországban a jelentéktelenebb folyóknál is sokkal erősebb töltéseket építenek; hogy mégis csekély méretekkel építtettek fel a töltések, az egyedül azért történt, mivel az árterek birtokosai nem rendelkeztek az erősebb töltések építésére szükséges összegekkel, s nem hitték, hogy a folyószabályozás és a védtöltésépités által elérhető előnyök megérdemeljék az erősebb töltésépítésekkel járó pénzáldozatot. A tiszai ármentesitő társulatok legnagyobb része 3 méter széles koronával, a viz felől 1:2-höz, a száraz felől 1 : iVa-hez hajló lejtőkkel építette a védtöltéseket: minélfogva ha egyre-másra a töltésmagasságot 4 méterre veszszük fel, a felépített töltés tömege, tehát költsége ugy áll a külföldi szakértők által ajánlott szelvény szerint számított "töltések tömegéhez, illetőleg költségéhez, mint 1:1-725 hez ; a mi egyáltalában nem mondható csekély különbségnek. A védtöltéseknek közlekedési útul való felhasználása különbféle hátrányokkal jár, a mi miatt azoknak ily modorban való kiépítését parancsólólag elrendelni nem lehet, de meglehet engedni, ha az illető érdekeltek óhajtják, és ily esetben az utat használó községek, vagy ha a közlekedés nagyobb fontosságú, az illető törvényhatóságok kötelezendők mindazon munkák végrehajtására, a melyek a védtöltéseknél szabványméretekkel való kiépitésén felül arra szükségesek, hogy azt közlekedési útul lehessen használni, valamint ezen ut felületével folytonos jó karban tartására is. Ki kell azonban mondanom, hogy nagyon kétségesnek tartom, vájjon egyes különösebb helyi körülményeket kivéve — igénybe fogják-e venni sokan ez engedélyt. Ha a védtöltéseket közlekedési útul akarjuk használni, mindenesetre szélesebbre kell azokat épiteni, mint a minő szélesség a víznyomás elleni biztonságnak megfelelne, sőt még a külföldi szakértők által ajánlott 7 m. koronaszélesség sem lenne elegendő ; mivel ezt a tulajdonképeni ut maga elfoglalná, azonkívül pedig még a kerékvetők vagy korlátok elhelye-
