Főrendiházi irományok, 1878. X. kötet • 533-564. sz.
Irományszámok - 1878-552
184 DLII. SZÁM. A nagy árvizek által elfoglalt lefolyási szelvény, mint fentebb láttuk, Szegednél sokkal csekélyebb, mint a Tisza folyó feljebb eső szakaszán, de ha tisztán csak a folyó medrének szelvényét veszszük tekintetbe, s a földszin feletti lefolyási szelvényt mellőzzük, a dolog megfordítva áll s a meder szelvénye jelenleg is nagyobb Szeged mentén, mint akár Szegeden felül, akár azon alul ; ugyanis a meder középszelvénye : Szegeden felül 1650 D m. Szeged mentén 1730 Dm. . Szegeden alól Kanizsáig 1700 G m. Ezt tehát Szegednél nem szükséges megbőviteni, de a mint tapasztalatból is tudjuk, a megbővitésnek nem is lenne kedvező eredménye. A szegedi szorulatnál a meder az ötvenes években kiszélesittetett, de ezen kiszélesítést a legközelebbi árvizek iszappal betemették. A földszin feletti lefolyási szelvény vagy ármeder szélességéül a külföldi szakbizottság többsége — mint már említve volt — 375 métert ajánlott a létező vasúti hid nyilasára való tekintetből, melynek meghosszabbítása igen nagy költségbe kerülne; különben 450 méter szélességet hozott volna javaslatba. Annak megítélésére, váljon a külföldi szakbízottság által javasolt 375 méter töltésköz meg fog-e felelni a czélnak, a következő adatok szolgálnak. Csongrád és a Maros-torok között a rendesebben vonalozott kétparti töltések egymástóli távo'a 430 és 778 méter közt változik, középszámban 664 méter, de aránylag nem nagy munkával elérhető az, hogy ezen szakaszon az ármeder legkisebb felső szélessége 760 méter legyen. Ennek a külföldi szakbizottság többsége által ajánlott szélesség csak felét tenné, a közép lefolyási szelvény pedig a mederben és a felett a töltések között együttvéve Szegednél mindössze 2780 • m. lenne, holott a Maros beömlésén felül 3730 D m., tehát ez utóbbinak csak 74Ysí 0 /o-át tenné a Szegednél előállítandó lefolyási szelvény, a hol pedig a Maros víztömege esetleg jelentékenyen növelheti a felülről érkező víztömeget. Kitűnik ezekből, hogy az új-szegedi töltésvonalnak oly módon való hátrább helyezése által, hogy a kétparti töltések egymástóli távola 375 méter legyen, Szegednél kielégítő árvizlefolyási szelvényt nem nyerünk. A külföldi szakértők által javasolt ártér-megszélesités esetére sem állíttatván elő olyan bő szelvények, a melyek az árvizeknek duzadás nélküli levezetését biztosítanák, azon kérdés megfejtésébe kell bocsátkozni, minő távolságra lenne szükséges a töltésvonalat hátrább helyezni, hogy az árvizek minden duzzadás nélkül lefolyhassanak ? A Szegednél előállítandó folyási szelvény felső szélességére és területére nézve tökéletesen biztos tájékozást csak azon esetben lehetne szerezni, ha a Maros beömlésén alól lenne a folyónak oly hosszabb szakasza, a melyen keresztül a víznek egészen szabályos és minden duzzadás nélküli lefolyása van. Ily szakasz azonban Szegeden alól sehol sincs. Ugy a kétparti töltések távola, mint a lefolyási szelvény területe Szegeden alól átalában véve csekélyebb, mint a Maros beömlésén felül. Ily körülmények közt nem marad egyéb hátra, mint a Maros beömlésén felül eső rendszeresebb szakaszokat venni alapul; s itt azt látjuk, hogy oly helyeken, a hol hosszabb vonalon az átelleni töltések egymástóli távola 750—760 méter, az árvíz lefolyás egészen rendszeres, a meder tisztán marad, az ártér feliszapolása nagyon mérsékelt, és a töltések nem szenvednek sokat a hullámcsapásoktól. Ezen gyakorlati tapasztalat alapján, és tekintetbe véve egyrészről a víztömeg szaporodását a Maros torkolatán alól, másrészről azon körülményt, hogy a túlságos mederszélesség a töltés védelmét szerfelett megnehezítené a nélkül, hogy a vizszinét megfelelőleg csökkenthetné, Szegeden alól az átelleni töltésvonalak egymástóli távolát 800 méterre kellene megállapítani.
