Főrendiházi irományok, 1878. X. kötet • 533-564. sz.
Irományszámok - 1878-552
DLTI. SZÁM. 185 Ily töltéstáv mellett, s ha az árviz szine Vedresházánál ismét mint 1876-ban a 0 viz felett 7'9 m. magasságot foglalna el, az átvágásnak kiképződése után lenne ott a közép lefolyási szelvény 3836 • méter. Ha már most feltesszük, hogy Szeged mentén is annyira kiszélesittetik a hullámtér, hogy hasonló viztömeg ott se emelkedhessek a 0 felett magasabbra, mint 7*9 méter és hogy a viszony us esés ott is olyan legyen, mint a vedresházi átvágásban a középviszonyos esés ; nagyon természetes, hogy a lefolyási szelvény területének Szegednél is körülbelől oly nagynak kell lenni, mint a vedresházi átvágáson keresztül a közép lefolyási szelvényé. Ezt pedig elérjük, ha az osztrák államvasut-társülat vasutvonalától lefelé az átelleni töltések egymástóli távolát 800 méterre tesszük, és a Maros-toroktól a vasútig ugy vonalozzuk a töltést, hogy a hullámtér lefelé mindinkább, szélesedve, a szegedi várköröndnél a balparti töltés 760 méterre essék a szegedi partvonaltól, a meder és töltésvonal közt fekvő hullámtért pedig a 0 felett 5 méter magasságra lenyessük és folytonosan tisztán tartjuk, mely esetben itt (-}-) 7*9 méter magas vizszin mellett az árviz lefolyási szelvénye 3835*6 • méter, vagyis ép oly nagy lenne, mint a vedresházi átvágásnál. Feltéve, hogy a lefolyási szelvényeknek a fentebbiek szerint történő javitása következtében a nagy vizszin viszonyos esése és magassága a 0 vizszin felett, Csongrádtól lefelé a vedresházi átvágás alsó végéig egyforma lesz, és pedig a viszonyos esés, mint 1876-ban Szegeden felül volt, 0.00002266, a 0 feletti vizszin magasság, mint ugyanakkor a vedresházi átvágás felső végénél 7-9 méter, Darcy Bazin sebességi képlete szerint számítva, a másodperczenként lefolyó viztömeg lesz : a szentesi révnél 2457 köbméter, a szegedi várköröndnél .2711 » a vedresházi átvágáson 2559 > Meg kell itt jegyezni, hogy a viz folyására annyi mindenféle s a különböző szelvényekben nagyon változó körülmények hatnak, hogy azokat valamely mathematikai képletben, mind a megfelelő mérvben figyelembe venni, teljes lehetetlen; minélfogva ily képletek absolute való eredményt nem adhatnak. Az ily számitások csak tájékozásul szolgálhatnak s valamely folyószakasz különböző pontjain a lefolyási tünemények egymáshoz való viszonyáról nyújthatnak kellő felvilágosítást. E viszonyt illetőleg, a fentebbi számok azt mutatják, hogy a lefolyási szelvény javasolt kibővítése után a felvett körülmények közt, a szentesi révnél bizonyos idő alatt lefolyó víztömeget egynek véve, ugyanannyi idő alatt a szegedi várköröndnél 1*103, a vedresházi átvágáson közép számban 1*045 viztömeg folyhatna le, a miből kitűnik, hogy a vedresházi átvágás vonalában levő természetes magaslat mindig fog egy csekély helyi duzzadást okozni, mely duzzadás nélkül a felülről jövő viztömeg ott le nem folyhatna. A fentebb ajánlott ármeder-kiszélesitést Szeged érdekében, elég lesz felülről a Maros balparti töltéseinél kezdeni s lefelé 25—30 kilométerre, körülbelől Kanizsáig folytatni. Ily távolságban keletkező helyi duzzadások hatása Szegednél már alig lenne érezhető. A földszin feletti lefolyási szelvény, vagyis az ármeder bővitésével kapcsolatos munkákat a Maros-toroktól az osztrák államvaspálya vonaláig számitva, ezeknek kiviteli költsége lesz: FŐRENDI IROMÁNYOK X. 1878/81.
