Főrendiházi irományok, 1878. X. kötet • 533-564. sz.
Irományszámok - 1878-552
Í32 DLII. SZÁM. hogy árjai mégis oly sok pusztításokat tettek, annak oka egyedül a fentebb már emiitett nagy kiterjedésű vizgyüjtő felületben s a felette csekély esésben, illetőleg lomha folyásban keresendő. Mint folyási akadály megemlitendő még a meder pályájának rendkivül kanyargós volta, mely körülmény nemcsak az által hátráltatja a vizek lefolyását, hogy a megfutandó pályát tetemesen megnöveli, s T.-Újlaktól a Dunáig 2 i9 /ioo-or annyira nyújtja, mint a mekkora a völgy hoszsza, hanem a kanyarok, a folytonos irányváltozásból származó ellenállás folytán felemésztik az esés egy részét, azaz megakadályozzák azon folyási sebességnek létrejövetelét, a mely a kanyar kezdete és vége közti vizszinesésnek egyenes folyási irány mellett megfelelne. A Tisza és mellékfolyói szabályozási tervezetének elkészitésével az országos építészeti igazgatóság részéről megbízott mérnök, Vásárhelyi Pál, ép a fentebb vázolt folyási akadályok megszüntetésére s ez által a vizek gyorsabb levezetésére fektette a fősúlyt, mely czélból T.-Ujlaktól le a Dunáig összesen 120 kanyarnak átvágását tervezte. Ezen átvágásokra vonatkozó adatok a következő táblázatban láthatók. Az egyes szakaszak megnevezése Az átvágások kilóra. Az egyes végpontok közt távolság a folyó eredeti pályáján az átvágások által kiegyenesített pályán kilóm. kilóm. a rövidítés kilométerekben mtr. Kilométerenkénti esés mtr. mtr növekedés mtr. I. II. III. IV. V. VI. VII. Tisza-UjlaktóXV.-Náményi V.-Naménytól Csapig Csaptól Tokajig . Tokajtól Szolnokig . Szolnoktól Csongrádig Csongrádtól Szegedig Szegedtől a Dunáig. Összesen 14 12 37 30 7 7 13 10.499 7-388 26-145 40-479 9*695 10*529 25-272 120 130-00' 87-223 79-368 170-661 380-795 134-562 105-516 253 605 54-523 49-494 84-214 216-871 75-965 78*057 194-089 32-701 29-874 86-447 163*924 58-597 27-459 59*516 0-375 0-376 0-506 0*430 0*435 0*260 0.234 1211*730 753-212 458-518 0*378 12-<M) 3*378 8-8S1 10-797 2-598 2-270 4'632 44-646 0-1387 0'0425 0'0520 0*0284 0-0193 0-0215 0*0182 2217 068 1054 0500 0341 0291 0239 0-0830 0-0257 0*0534 0"0216 0-0148 0.0076 0'0057 0*598 0-605 1 0 0*760 0*767 0-353 0*313 0-0368 0'0592 0*0224 0-609 A főfolyó kiegyenesitésén kívül még a Bodrognál is tervezett Vásárhelyi 13 kanyarátvágást ; az Ungot és Latorezát pedig egy rövid csatorna által már Csapnál javasolta a Tiszába bevezetni, mely esetben annak alsó szakasza Csaptól kezdve a Bodrocska folyóig egészen megszűnt volna; végre a Sajó beömlését eredeti torkolatán alól mintegy4-172kilométerrel alább eső pontra tervezte áttétetni. A többi mellékfolyóknál létesítendő szabályozási munkálatokról semmit sem tartalmaz a Vásárhelyi-féle tervezet. A kiöntések megakadályozása végett, úgy a főfolyó mentén, mint a mellékfolyók mellett felfelé azon pontig, a meddig a főfolyó árjai visszahatnak, töltések emelését javasolja Vásárhelyi, de azoknak sem vonatozását, sem méreteit nem határozza meg; csupán az átellenben eső töltésvonalaknak egymástóli távolára nézve mond annyit, hogy az túl a rendjén nagy ne legyen, mivel a »vizárt lehetőleg össze kell tartani, hogy a lehető legnagyobb és sebesebb lefolyás eszközöltessék« ; továbbá, mivel a földszine a part közelében 1*58—2*21 méterrel magasabb, mint hátrább, s igy a partoktól nagy távolságban emelendő töltések 3—4 annyi munkába kerülnének, mint a part közelében építendők. Mint az I-ső szakaszban már emlitve volt, többféle javaslatok tétettek a Tisza folyó szabályozására, de mindannyiról itt megemlékezni, nagyon hosszadalmassá tenné ez előterjeszszáma darabszsám hossza arányszáma ne on a folyó eredeti pályája az átvágások által kiegyeneI sitett pályán értéke arányszám
