Főrendiházi irományok, 1878. X. kötet • 533-564. sz.

Irományszámok - 1878-552

DLII. SZÁM. 133 test és pedig minden czél nélkül ; mivel ezen javaslatok nem alapulnak rendszeres tervezeteken s nem lettek hiteles adatokkal támogatva, hanem csak olyan könyedén fogamzott s felületesen leirt eszmék voltak. Elég legyen közülük csupán egyet, Lámm Jakab mellékcsat orna- ter vét, mint a mely társai közt mégis a legtöbb figyelemre tarthatott igényt, röviden megismertetni. Lámm azon téves felfogásból indulva ki, hogy valamennyi mellékfolyó legnagyobb viztömege egyszerre érkezik meg a Tiszáéval, emlékiratában a Tisza másodperczenkénti legnagyobb viztömegét Tokajnál 15,789*34 köbméterre, majdnem kétszer annyira teszi, mint a mennyi a Dunában Budapsetnél, az 1876. évi rendkivüli áradás alkalmával lefolyt. Ily nagy viztömegét egy mederbe egyesitve levezetni lehetlennek látszott Lámm előtt ; minélfogva a kiöntések megszüntetését csak úgy vélte biztosan elérhetőnek, ha a viztömeg egy részének más utat nyit egy alább fekvő mellékfolyó völgyébe. E czélra egy, a Tiszából Verőczénél kiinduló s az Ér völgyéig nyúló csatornát tervezett, mely csatorna elvezetne másodperczenként a Tiszából 1895 köbmétert, azonkívül a Tur, Szamos és Kraszna folyók összes viztömegét 4421 köbmétert, tehát mindössze 6316 köbméter viztömegét az Ér, Berettyó és Kőrösök völgyébe, a hol jelenleg csak mintegy 1000—1100 köbméternek kell lefolyni másodperczenként s ez is még mindig töltéseket szakit s kiöntéseket okoz ; mi lenne akkor, ha ezen viztömeg 7300—7400 köbméterre emelkedve, meghétszereződnék ? Nem szándékozom ez alkalommai Lámm tervének tüzetes birálatába bocsátkozni, csupán azon két sarkalatos hibájának felemlitésére szorítkozom, mely a terv eszméjének helytelen voltáról az első pillanatra meggyőz mindenkit. 1. Az egyik folyó völgyét megakarja fosztani éltető elemétől, mig egy másik vizszerkezet völgyébe oly viztömegét zúdit, melynek számára az nem bir vizmedrekkel. Ily kísérletekre . csak akkor volna szabad gondolnunk, ha az Ér, Berettyó és Kőrösök völgye, a hová t. i. Lámm a Tisza vizének egy részét átakarja vezetni, egészen gazdátlan terület volna, s oly háládatlan talajból állana, melyet kiszárítás után sem volna érdemes művelni. 2. Az elvezetett Tisza, Tur, Szamos e^ Kraszna vize Csongrádnál, a Körösök vizszerkezetének vizével együtt ismét a Tiszába jutna, a honnan kezdve lefelé tulajdonkép a legnagyobb bajok vannak ; minélfogva ezen terv felette költséges végrehajtása, ott a hol leginkább szükséges lenne, a Csongrádon alól eső folyószakasz vízállására előnyös befolyást nem gyakorolhatna, sőt a mennyiben a tervezett csatornában és a Kőrösök völgyében, rövidebb utón jutna a viz Csongrádhoz, mint a Tisza medrében, inkább várható, hogy a Lámm-féle terv kivitele a Csongrádon alóli szakasz vizszinét emelni fogná. Az utóbb emiitett körülményre figyelmeztetvén, Lámm eredeti tervét ugy módosította, hogy a fekete és fehér Kőrösök vizét Gyula táján medrükből kivette s egy csatornában Szeged felett a Tiszába vezette, a Maros vizét pedig Perjamos táján vette ki medréből s az Aranka völgyén keresztül vezette a Tiszába. így az egyesült Kőrös medrének alsó szakasza a Tiszából, Turbói, Szamosból és Krasznából elvezetett viztömegen kivül még csak a Berettyó és sebes Kőrös viztömegét vitte volna Csongrádnál a Tiszába, a fekete és fehér Kőrösök vize Szeged felett, a Marosé Pád é táján ömlött volna be a Tisza medrébe. Könnyen be lehet látni, hogy ezen módosítás, a kiviteli költségek tetemes szaporítása mellett Lámm eredeti tervéhez képest a Kőrösök völgyében a bajt csak lényegtelenül mérsékelné, mig több külön álló folyó völgyében megzavarná a természetes viszonyokat, végre magára a Tiszára nézve is csak olyan kétséges becsű eredményt idézne elő, a minő abból származhatik, hogy minden mellékfolyó valamivel alább vezettetik be a főfolyóba. Lámm tervére, valamint a többi valamennyi ily rendkivüli eszméket tartalmazó javas-