Főrendiházi irományok, 1878. X. kötet • 533-564. sz.
Irományszámok - 1878-552
DLTI. SZÁM. 131 Eszlártól T.-Dobig nyugati, onnan Szolnokig délnyugati irányban halad a folyó völgye, s még mindig a jobb partról kap nevezetesebb víztömegeket, az egyesült HernádSajóból és a Zagyvából. Szolnoktól egész Zalánkeményig, a Tiszának a Dunába ömléseig, határozottan déli irányt követ a síkterület alacsonyabb része s ebben maga a Tisza medre. E szakaszon a jobbparti terület vizszegény homokmagaslat, minden mellékfolyó a balparton ömlik be: Csongrádnál a Körös vizszerkezet vizei (Er, Berettyó, sebes-, fekete és fehér Kärös egyesülten) Szeged felett a Maros, Titel átellenében a Bega. E rövid leírásból látjuk, hogy a Tisza nemcsak a magyar északkeleti Kárpátokról és az Erdélylyel határos magyarországi megyék hegységéről lefutó vizeket, hanem még az erdélyi hegyek közül a magyar alföldre átjövő folyók vizeit is befogadja, mely összes vizek gyűjtő felülete kerekszámban 1525 • myriaméterre (2650 a mtfld) tehető. Ezen nagy kiterjedésű, vízgyűjtő felület egyáltalában nincs jó Összhangzásban a Tisza folyó sajátságos esési viszonyaival. A Tisza folyónál nincsenek meg azon átmeneti fokok, a hegyi szakasz erős eséséből, a legalsó szakasz szelíd lejtőjére, mint más folyóknál. A Tisza alig ér ki a hegyek közül, viszonyos esése már Koródnál, a Dunába ömlés felett 1196 kilométerrel 00001-re leszáll, a minő esés más folyóknál csak a legalsó szakaszon szokott lenni. Koródon alól Roffig 0-00002—0-00005 közt, Roffon alól a Dunáig 0*00001 és 0.00002 közt változik a viszonyos esés. Ily nagy kiterjedésű vízgyűjtő felület s ily csekély esés mellett nagyon természetes, hogy a Tisza medre nem volt képes levezetni az árvizek egész tömegét, hanem annak nagy része a meder szine felett elterülve, óriási területeket borított árjaival, s több elzárt medenczékben soha ki nem száradó mocsárokat képezett. A Tisza árvizei által, valamint mellékfolyóinak alsó szakaszain, ezen mellékfolyók és a főfolyó árvizei által közösen borított árterület kiterjedése a következő : 2 3 4 Nagy-Szőllőstől Tokajig a Bodrog beömléséig (361*800 kilométer) Tokajtól Csongrádig a Körös beömléséig (515*360 kilométer) .... 1200D öles hoíd heetár | 2 3 4 Nagy-Szőllőstől Tokajig a Bodrog beömléséig (361*800 kilométer) Tokajtól Csongrádig a Körös beömléséig (515*360 kilométer) .... 1.114,520 715,102 138,957 651,234 481,024 . 308,637 59,973 281,072; 2 3 4 Összesen 2.619,813 1.130,706 A Szamos, Latorcza, Ondova-Tapoly vizszerkezetek összes árterülete be van számítva, a többi mellékfolyók vizszerkezetéből azonban csak azon rész, melyet a folyók árjai a Tiszával közösen borítanak. A Tisza folyó medre jól be van vájva ugyanis a szabályozás előtt volt : Tisza-Ujlak és a Szamos között a Szamos és Bodrog > » Bodrog » Sajó » » Sajó » Kőrös » » Körös > Maros » '» Maros » Duna » a földszin alá, s szélessége is tekintélyes; középmélys ége: középszélessége : 9*17 méter 115-69 méter 11-38 > 125-17 » 11-85 » 151-72 >' 10-43 » 165-00 » 11-47 » 183-96 * 11-38 J 216-20 > 17 1
