Főrendiházi irományok, 1878. X. kötet • 533-564. sz.
Irományszámok - 1878-552
DLII. SZÁM, 121 I. FEJEZET. A Tisza-szabályozás keletkezéséről, fejlődéséről és jelenlegi állapotáról. I. A Tisza-szabályozás keletkezésének és fejlődésének rövid története. A Tisza folyónál 1830-ban lezajlott árviz nagymérvű kártételei és a Duna folyammedrében 1838 tavaszán több helyt n keletkezett jégtorlaszok által a mederből kiszorított víztömeg iszonyú pusztításai, különösen Pest város legnagyobb részének elárasztása és megsemmisítése arra inditotta az 1840-ik évi országgyűlésre összegyűlt rendeket, hogy gondoskodásukat az ország folyó vizeinek szabályozására is kiterjeszszék. Ugyanazon évi IV. törvényczikk által egy országos választmányt küldtek ki azzal a megbízással, hogy a Dunának s az ország egyéb folyóinak viszonyait tanulmányozván, azoknak szabályozása iránt annak idejében az országgyűlés elé terjeszsze be jelentését A kiküldött országos választmány a nádor ő Fensége által Pozsonyban 1842. évi deczember 5-én összehivatván, hosszabb ideig tartott tanácskozás után az 1841. évi febr. 5-ről keltezett jelentése szerint a sarkalatos kérdésekre nézve a következő javaslatok előterjesztését határozta el. Abból az elvből indulván ki, hogy »csak azon foly óknak tulaj donitható közfigyelmet igénylő jelentőség, melyeknek szabályozása által vagy a belközlekedés könnyittetnék kitünőleg, vagy a külkereskedésnek nyílnának rövidebb és jutányosabb vonalak s ekként a nemzeti erő mind a két esetben tetemes tényezőkkel öregbülne«, az 1827. évi országgyűlés által kiküldött kereskedési választmány javaslata nyomán, a következő folyók szabályozását vélte »előleges szükségűnek« : »1-ör a Dunának« ; »2-or a Tiszának« minthogy »belkereskedésünk pangásának egyik főoka e két folyam rendezetlen állapota, és azon számtalan akadály, melylyel rendes hajózhatásuk egybe van kötve« ; > 3-szor a Szávának a Kulpával, ezen folyók rendezése által lehetvén reményleni az adriai tengerreli rövid és jutányos közlekedést« ; »4-szer a Drávának a Murával Styria és a határszélekkeli kapcsolat« ; »5-ször a Marosnak Erdélyhonnali közlekedés végett« ; »6-szor a Poprádnak Podolintól kezdve a határszélig a Visztulávali és igy közvetve a balti tengerrel való összefüggés« ; és »7-szer a Vágnak a nevezetesebb belkereskedés tekintetéből«. Ezeknek elősorolása után számot ád a választmány, hogy az emiitett folyókról minő tervek lettek neki bemutatva. A Tisza folyóra nézve elmondja, hogy Vásárhelyi Pál akkori hajózási felügyelőtől azon értesülést nyerte, hogy e folyónál és következő mellékfolyóinál : a Marosnál, Kőrösöknél, Bodrognál, Laborczánál, Latorczánál, Ungnál, Szamosnál, Krasznánál, valamint az ezekbe ömlő egyéb vizeknél, a külső mérési munkák 1842-ben befejeztettek: a Tiszáról és Marosról a szabályozási tervezetet is el lehet 3 hó alatt készíttetni, ha ezen munkához elegendő számú mérnök alkalmaztatik. A többi folyók szabályozási tervezetéről feleslegesnek tartanám itt részletesebben megemlékezni. FŐRENDI IROMÁNYOK. X. 1878/81. 16
