Főrendiházi irományok, 1878. IX. kötet • 488-532. sz.
Irományszámok - 1878-490
76 CDXC SZÁM. Melléklet a 490. számú irományhoz. Indokolás a költséges munkával vízmentesített területeknél alkalmazandó 15 évi adómentesség meghosszabbításáról, és az 1875. évi VII. törvényezikk 18. %-a 3-ik bekezdésében foglalt rendelkezésnek megváltoztatásáról" szóló törvényjavaslathoz. Az 1875. évi VII. törvényezikk a vízszabályozási művelet által terméketlenből termővé alakitott területek után, azon költség fejében, melybe azok mentesítése került, 15 évig tartó adómentességet biztosit ugyan, de mivel az utóbbi évek tapasztalatai szerint, az ily területeknek termő állapotban való tartása újabb és nagymérvű költségek beruházását igényli, méltányos : hogy azok adómentessége a termő állapotban való tartásukhoz szükséges új befektetés arányában meghosszabbittassék. A törvény 18-ik §-ának 3-ik bekezdése szerint, az oly területeknél, a melyeknek jelen termőképességben tartása folytonosan különös költséget igényel, ezen költségek a rendes gazdálkodási költségek közé számitandók; a törvény ezen intézkedése nagyobb igazságtalanság elkövetése nélkül azonban csak ott hajtható végre, a hol egy ily különös (fentarfeási) költséget igénylő védmű által kis területek, egyes parczellák termőképessége biztosittatik, ellenben a Duna és Tisza, valamint ezek mellékfolyói mentén alakult társulatok által létesitett védmtíveknél, melyek nagy területeket mentesitenek s nemcsak több birtokos, hanem több község területére is kiterjednek, a törvény ezen rendelkezésének végrehajtása, még ha a beszámításnál elkerülhetlentil bekövetkező igazságtalanságtól eltekintetik is, technikailag főleg az alábbi három oknál fogva lehetetlen. 1-ör. Igen sok társulatnál az árterek rendszeresen nem fejlesztettek, hanem a mentesités költségeit viselő terület igen sok esetben alku utján olyformán állapíttatott meg : hogy X. község fizet 2000, Y. község 1000 hold.után mentesítési költséget, holott X. községnek valójában 4000 hold egyaránt mélyen fekvő ártere van, és a költséget nem csupán ezen 4000 hold birtokosai viselik, hanem viseli az egész község; ily esetekben azon földrészletek, a melyeknek tiszta jövedelméből az 1875. évi VII. törvényezikk 18-ik §-a értelmében, a különös gazdasági költség tulajdonképen levonandó volná, meg nem állapithatók. Ezen itt felhozotthoz hasonló esetek többé-kevésbé majd mindenik társulatnál fordulnak elő. 2-szor. A mentesitett árterek tiszta jövedelme épen ugy kinyomozandó és kiszámítandó, mint más vizm entes földeké, de azok tiszta jövedelméből azon különös gazdasági költség is levonandó, a melybe azoknak jelen termőképességben tartása kerül, vagyis a mentesités czéljából létesitett védmű évenkinti fentartási költsége. A szántóföldekre nézve felállított minőségi osztályok tiszta jövedelmi tételei rendszerint a túlnyomó kiterjedésű mentesitetlen szántóföldek rendes gazdasági költségeire való tekintettel
