Főrendiházi irományok, 1878. IX. kötet • 488-532. sz.

Irományszámok - 1878-498

CDXCVIII. SZÁM. 177 A holtíá nvII.vá'iitási eljárásnál szintén megfelelő javításokat tartalmaz a szóban forgó törvényjavaslat. Egyszerűsíti és gyorsítja ezen ügyeknek felülvizsgálatát, megszünteti az anyagi magánjog szempontjából mindenesetre nem csekély jelentőségű visszásságot, melynél fogva a vélelmezett elhalálozási nap az eljárás gyorsabb, vagy lassúbb esélyeitől tétetik függővé, és végre a tényleg megtörtént elhalálozásnak tanúk általi bizonyítását tárgyazó eljárás szabályo­zása által egy élénken érzett hiányt pótol. A törvényjavaslat a semmitőszéknek a legfőbb itéloszékkel leendő egyesitése mellett a jogorvoslati rendszer szabályozását tűzi ki legfontosabb feladatául. A tapasztalás bebizonyította, hogy az alaki kérdések és némely más jogorvoslattal meg­támadott oly ügyek közvetlen elintézésére, melyeknél a gyorsaság szempontja fofontossággal bir, az 1868. évi LIV. törvényezikk alapján felállított külön semmitőszék jelenlegi hatásköré­ben, miután az igazságszolgáltatás egyöntetűségének veszélyeztetése nélkül a fokozatos felébb­viteli biróság elintézése alá a többnyire kapcsolatos anyagi sérelmekkel egyjütt minden aggály nélkül bocsátható alaki, legcsekélyebb kérdésekben is csak a felebbviteli jogorvoslatok minősé­gének és számának szaporítására ad alkalmat, a mellett, hogy kitűzött czéljának a gyorsaság biztosításának nem felel meg, az eljárás egyszerűsítésének is nem csekély akadályul szolgál. Félreismer hetién ugyan ama kiváló érdem, melyet a semmitőszék és ennek egyes kittino tagjai jelen bölcs vezénylet alatt eme csakis az alakiságokra kiterjedő elszigetelt törvényes hatás­körön belül is az igazságszolgáltatás terén kivívtak. De ép eme, biróság testületi és egyéni kiválósága és jelessége most, — midőn az anyagi magánjog codificálatlansága mellett az ítéle­tek érdeme elleni felebbezések megszorítása, illetőleg e felebbezési bíróságok leszállitása számos aggályokkal járna, sot az állam és egyesek érdekeinek az eljárás egyszerűsítése és gyorsítása szempontjából igényelt kiegyenlítése is nem a kétfokú biróság és azok felébe a semmitőszék, hanem czélszerű korlátok közt az alaki kérdésekkel is foglalkozó három­fokú biróság fentartásával úgymint a váltó-, bánya-, úrbéri- és büntető-perekben szentesitve van, mutatkozik az anyagi igazság érdekében mellőzhetlennek, felette kívánatossá teszi, hogy annak hatásköre a vitás elvi kérdések eldöntésére jelenleg szintén javaslatba hozott felhatalma­zás segélyével, az alakiságok mellett a királyi legfőbb itéloszékkel való egyesitése következté­ben az anyagi kérdésekre is kiterjesztessék, és a jogorvoslati rendszer megfel előleg szabály oz­tassék. Ezekből tehát kiindulva, helyeslendőknek találta a bizottság a törvényjavaslatnak azon intézkedéseit, melyek az 1868. évi LIV. törvényezikknek — a semmitőszék egyesitése és a jogorvoslati rendszernek a semmiségi kereset körvonalozása mellett — az alaki és anyagi sérelmekre kiterjedő felebbezés és felfolyamodványra való módosítását vaunak hivatva szentesíteni. Nem kerülte ugyan el a bizottság figyelmét az sem, hogy 100 frt készpénzbeli összeget, avagy értéket meg nem haladó sommás egyszerűbb peres ügyben sommás utou hozott első bírósági Ítéletek ellen beadott felebbezés a kielégitési végrehajtásra halasztó hatálylyal nem bir ; — mindazonáltal ugy ezen, valamint a fel folyamodványokra és felebbezésekre nézve a törvény­javaslat egyéb, a kérdések fontosságához mért álláspontjára helyezkedve, ezek ellen elvi kifogást nem tesz; mivel ez intézkedéseknek czélja, hogy egyszerűbb ügyekben a felebbezés az eljárás nem igazolt halasztására felhasználható ne legyen, s külömben is a végrehajtási eljárásnak ehhez való módosítása és pótlása a folyható viszásságokat a legcsekélyebbre leszállítani alkalmasak. A törvényjavaslat egy másik, szintén nevezetes újításául tekintendő az egyes bíróságok hatáskörének újabb körvonalozása. E részben figyelmet érdemel, hogy míg az által a sommás eljárás alá tartozó ügyek 500 frt készpénzbeli összegig, vagy értékig kiterjesztetnek : az önkéntes alávetés korlátoztatik, a haszonbérleti viszonyból felmerülő kártérítési és munkadíj iránti kere­setek, melyek, rendszerint bonyodalmasak, a mennyiben a követelés 500 frt értéket vagy FŐRENDI IROMÁNYOK. IX. 1878/81. 23

Next

/
Thumbnails
Contents