Főrendiházi irományok, 1878. IX. kötet • 488-532. sz.
Irományszámok - 1878-498
178 GDXCVIII. SZÁM. összeget meghalad, a rendes eljárásra utaltatnak. Az egyszerűbb pereknek a sommás eljárás alá bocsátása a gyorsaság és költségkímélés, a bonyolultabb pereknek a rendes eljárásra terelése az anyagi igazság érdekében levén kívánatos, az e részbeli intézkedések további indokolása birói szervezetünk szem előtt tartásával felesleges. Az illetékességére, és hatáskörére korlátlan, valamint a felelősségére nézve eddigelé teljesen függetlenített tőzsdei bíróság illetékessége s a kereskedelmi törvény megállapodásaira való figyelemmel, hatásköre és eljárásának főbb mozzanatai — a jogorvoslatok, nemkülömben ezen bíróság tagjainak felelőssége — tüzetesen szabályoztatnak ; s igy az egyesek érdeke és a jogbiztonság követelménye közt a gyakorlati élet viszonyainak megfelelő összhang létesíttetik, a mely összhang teszi épen kívánatossá eme szabályzatok elfogadását. A törvényjavaslat az igazolás és perújításra nézve is tártaimaz némi módositó rendelkezéseket ; de ezek az 1868. évi LIV. törvényezikkben kifejezésre jutott visszásságok megszüntetésére elégségeseknek nem tekinthetők. A megjelenés és perirat beadása elmulasztásának igazolása, a mennyiben 15 nap alatt nem eszközöltethetnék, helytelenül képezi perújitási eset tárgyát. Ennélfogva szükségesnek látszik az anyagi igazság, gyorsaság, egyszerűség és olcsóság elvébe egyaránt ütköző fenebbi esetnek a maga helyére, illetőleg az igazolás alá sorozása. Nehogy azonban az igazolási kérelmek nagyobb mérvű" visszaélésekre használtassanak fel, a konoksági büntetés megállapításán kivül kimondandó, hogy a főügy további folyamában és a végrehajtásra csak a 15 náp alatt beadott igazolási kérelemnek van halasztó hatálya, s az igazolásnak a fel folyamodvány ok irányában való alkalmazása kizárandó. Eme változtatásnak megfelelőleg kellő módosítást igényelnek a perújításra vonatkozó rendelkezések is. Ezek megállapításánál azonban figyelmen kívül nem hagyhatók a tárgyalás alatt levő törvényjavaslattal indítványozott módosítások sem. Ezek közül a polgári törvények szerinti elévülési határidő helyett a semmisitési eljárás határidejével egyöntetűen megállapított határidő azon okból mutatkozik czélszertínek, mivel a perújítás határidőt az anyagi törvényekben megállapított különböző határidőtől függővé tenni már a felek érdekében sem tanácsos; a perújításnak esküvel eldöntött perekben az eskü által bizonyított ténykörülmény érintetlenül hagyása mellett való megengedése pedig önmagában hordja igazolását, s végül a bűnvádi kereset elévülésén kivül a tettes halála, elmebetegség és megkegyelmezés is gátolhatván a bűnvádi eljárás lefolyását, az anyagi igazság felderítése teszi kívánatossá, hogy a perújítás ezen, vagy más okok esetén is megindittathassék és a bűnösség ténykérdése felett a per bírósága ítélhessen. A törvényjavaslat az Írásbeliség állítólag egyik legkirívóbb árnyoldalát képező előadói rendszer ellenébe a rendes perekben az alsó és felső- a sommás perekben pedig a felsőbbbiróságaknál a felek képviselőit az előadás kiegészítésének kérelmezhetésére szándékozik feljogositni. Ezt illetőleg nem is terjeszkedik ki a bizottság bővebben arra, miként eme felhatalmazás, mely előre láthatólag leginkább a felsőbb bíróságoknál vétetnek igénybe, a szóbeliség és írásbeliség félszeg egybevetése volna, ugy az egyik, mint másik rendszer lényegével homlokegyenest ellenkeznék. Kétségbevonhatlan azonban, hogy az nemcsak az eljárás lassítására, s költségesebbé tételére vezetne, de a mellet!:, hogy annak a gyakorlatban mi hasznos eredménye sem volna, a felsőbb bíróságot túlterhelné, s a kellő anyagi eszközzel nem rendelkező féllel szemben az igazságszolgáltatásba vetett bizalom megingatására, s a birák és ügyvédek közti káros Összeütközésekre szolgálhatna alkalmul. Ezek s ama körülmény, hogy a törvénykezés nyII.ván levén, az előadó ellenőrzése s a bíróság felelősségre vonása a felek előtt nyitva áll, elégséges indokok arra, hogy a bizottság a kérdéses felhatalmazáshoz s az avval kapcsolatos határozmányokhoz való járulást elvben sem hozhatja javaslatba. A törvényjavaslat a fel említettek en kivül a szükséges átmeneti és életbeléptetési rendelkezéseket is tartalmazván, a bizottság az elŐrebocsátottak alapján a nagyméltóságú főrendi* háznak azt általánosságban elfogadásra oly tiszteletteljes megjegyzéssel ajánlja, hogy a főpapi
