Főrendiházi irományok, 1878. IX. kötet • 488-532. sz.
Irományszámok - 1878-498
176 CDGXVIII. SZÁM. perbehivás intézménye fogadtatik el és kapcsolatosan ama visszásság is megszüntettetik, hogy a sommás per szavatosság fenforgása esetén rendes perutra teendő át, az anyagi igazságnak kellő biztonsága ellenében, illetőleg az eljárás egyszerűsítése és gyorsítása tekintetéből emelhető panaszoknak vétetik eleje. Szintúgy nem szorul bővebb indokolásra a törvényjavaslatban tervelt ama pótlás, mely szerint az első bíróságoknak is megadatik azon jog, hogy ha az ügyet érdemleges határozatra megérettnek nem találják, póttárgyalást rendelhessenek, illetőleg az anyagi igazság lehető felderítése eme póttárgyalás utján necsak a felebbviteli, hanem az eljárás gyorsasága és olcsósága szempontjából támasztható kifogások elhárítása czéljából már az első biróságok által eszközöltethessék ; ama változtatás által pedig, melynél fogva a pertári eljárás helyett közmegegyezéssel választott jegyzőkönyvi tárgyalás esetén végiratnak és ellen végiratnak adatik hely, továbbá a felek egymásnak halasztásokat engedhetnek, az eljárás gyorsítása czéljából a felek érdekének sokszor megfelelőbb jegyzőkönyvi tárgyalás igénybe vehetése elé görditett nehézségek hárittatnak el. A kérdéses törvényjavaslat az eskü általi bizonyításnál 18 év helyett az eskü letejietésére a tanuzási életkornak megfelelőleg 16 évet állapit meg, továbbá az új büntető törvénykönyvvel egybehangzólag megadja az ellenfélnek ama jogot, mikép követelhesse azt, hogy az eskü kivétele mellőztessék annál, ki nyereségvágyból elkövetett valamely büntetendő cselekmény, avagy hamis esktí miatt bűnösnek ítéltetett. Ezen két rendbeli intézkedés perjogunk, illetőleg büntető törvénykönyvünk rendszerének megfelelő pótlásnak levén tekintendő, kifogás ellenük, — valamint ama rendelkezés ellen sein tehető, ruelynek értelmében az emiitett büntetendő cselekmény avagy hamis eskü miatt elitélteknek az ellenfél által kinált, avagy vissza kinált főeskü letétele megengedtetik, minthogy csak az elítéltnek ellenfelét sújtaná, ha ő egyéb bizonyíték hiányában a fó'eskű által bizonyithatástól, vagyis az anyagi igazság felderítésétől, azért esnék el, mert ellenfele nyereségvágy miatt elkövetett bűntettben, vagy hamis esktivésben bűnösnek ítéltetett. A törvényjavaslatban szabatosan meghatároztad k, hogy az ítéletben megszabott teljesítési határidő ugy a feltétlen, valamint az eskütői feltételezett marasztalás esetén mely napon veszi kezdetét, valamint az esetek külöufélesége szerint az is, hogy a bírói határozat mikor emelkedik jogerőre. Mindkét intézkedés ugy a felebbvitel. mint a végrehajtás szempontjából nyII.ván való hiányt pótol, s a jop biztonságot veszélyeztető határozatlanságnak megszüntetését czélozza. . A választott bírósági eljárás a gyakorlati életben kirívó visszásságokat tüntet fel. Eme visszásságok a biróságok alakításának szövevényes voltában, a bírák lemondása, vagy távol maradása folytán az eljárásnak meghiúsításában, úgyszintén az ezen biróságok által maguk részére megállapított díjak magasságában nyII.atkoztak. A törvényjavaslat gondoskodik arról, hogy a biróságok alakítása az eljárás gyorsítása czéljából egyszerűbben eszközöltethessék, a birák lemondása, vagy távolmaradása folytán az eljárás meg ne hiusittassék, továbbá a biróságok magas díjai leszállittathassanak. A felhívási és különösen a számadási perekre nézve a törvénykezési rendtartás intézkedései hézagosaknak és hiányosaknak mutatkoztak. A törvényjavaslat határozmányai értelmében ezek orvoslása szempontjából a számadási perek két külömböző faja az 1877. évi XX. törvényezikk határozmányai figyelembe vétele mellett — a dolog természetének megfelelöleg különittetett el. Ez s ama. körülmény, hogy a felhívási keresetben a legjobb tudomás szerint felszámítandó ama összeg, melyben alperes a száraadás elő nem terjesztése esetén elmarasztalandó, nemcsak az eljárás egyszerűsítése és gyorsítása szempontjából ajánlja a kérdéses határozmányok e'vi elfogadását, hanem egyszersmind ama visszásság megszüntetése czéljából is, hogy az 1868 : évi LIV. törvényezikk jelenleg érvényben levő intézkedései mellett, melyek szerint a felhívó követelését legjobb tudomása szerint akkor számítja fel, midőn az ellenfél ellene már nem véd ekézhetik, az anyagi igazság megsértésére, esetleg költséges perlekedésre vezethetnek.
