Főrendiházi irományok, 1878. IX. kötet • 488-532. sz.

Irományszámok - 1878-498

CDXCVIII. SZÁM. 175 498. szám. (CL. ÜLÉS, 993. 1) JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Jelentése a főrendi ház közjogi és törvénykezési bizottságának a polgári törvénykezési rendtartásról szőlő 1868. évi LIK törvény ezikk módosítása tárgyában benyújtott törvényjavaslat felett. Az anyagi jogszabályok kellő érvényesithetése az eljárás czélszerű berendezésétől tételezted k fel. Kétséget nem szenved tehát, hogy a törvényhozás egyik kiváló teendője a polgári törvénykezési rendtartás helyes megállapítása. Az e czélból szentesítendő szabályok feladata első sorban az anyagi jogszabályok kellő érvényre emelése. Mindazonáltal az eljárás egyszerűségének, gyorsaságának és olcsóságának biztosítása mindama követelmények, melyek érvényre emelését a bírói jogsegélybe helyezendő bizalom ébresztése és ápolása, nemkülönben annak a lehető legcsekélyebb anyagi áldozatok mellett leendő igénybe vehetése szempontjából a jogbiztonság alapján nyugvó magnsabb állami érdekek is elodázhatlanul parancsolják. Tagadhatlan, hogy oly államok törvényhozásainak, melyek, mint a miénk is, a polgári anyagi jogszabályok codifikálása előtt kénytelenek a polgári törvénykezési rendtartás megállapításával foglalkozni, egy, a feladatának és a fennebb kiemelt követelményeknek minden tekintetben megfelelő törvénykezési rendtartás biztosítása iránti munkálkodása, eltekintve egyebektől már azért is felette megnehezittetik, mivel áz alaki törvénynek jutván osztályrészéül az anyagi szabályok lehető egyöntetűségének — a cultur-állam ok jogbiztonságához igényelt — eszközlése, fentartása és megóvása is, a felek érdekeinek és a jogbiztonságban rejlő állami érdekek kiegyenlítése nem csekély akadályokba ütközik. A bizottság feladatán túl terjeszkednék, ha részletesen bocsátkoznék az ezen akadályok elhárításának orvoslása iránt felmerülhető nézet-külömbségek méltatásába ; figj^elmen kivül azonban nem hagyhatja, hogy az 1868. évi L1V. t. ez. életbelépte óta a polgári igazságszolgáltatás ellen — a gyakorlat által felszínre hozott visszásságok mellett —felmerült panaszok és a panaszok alapossága, illetőleg orvoslása iránti nézetkülönbségek jobbára a fennebb ecsetelt nehézségekre vezethetők vissza. Egyrészt a ministeri indokolásban foglaltakból, másrészt magának a dolognak természetéből minden további fejtegetés nélkül is kitűnik, hogy a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatnak amaz intézkedései által, melyeknél fogva a fennálló bírósági szervezet mellett részben az egyes bíróságok, mint telekkönyvi hatóságok által tárgyalt telekkönyvi kitörlési perek nagyobb fontosságuk folytán a társas bíróságokhoz, mint birtok-biróságokhoz utaltatnak kivétel nélkül, továbbá a szavatossági perek kiküszöböltetvén, helyükbe az egyszerű perbejelentés, illetőleg