Főrendiházi irományok, 1878. IX. kötet • 488-532. sz.
Irományszámok - 1878-495
CDXCV. SZÁM. 163 ságszolgáltatás magasabb érdekei szempontjából károsnak tartjuk. Ezen elvi megjegyzésünket a most nevezett bíróságokkal szemben is ismételjük. Nem szükség mondanunk, hogy aggodalmaink nem származnak azon, maguk terén kitűnő és lelkiösmeretesség tekintetében kifogástalan személyek iránti bizalmatlanságból, kik e bíróságokat alkotják. Nem befolyásolja véleményünket még azon sértő mód sem, melylyel e testületek, vII.ágos törvény ellenére, az ügyvédet a közreműködéstől eltII.tják. E sérelem miatt ismételve panaszkodtunk a Nagyméltóságod vezetése alatt álló ministeriumnál, s panaszkodunk ezúttal is; ezzel a dolog személyes oldala reánk nézve el van végezve* Midőn a tőzsde bíróságok institutióját, mint olyant, vizsgáljuk, tisztán tárgyII.agos, a jogszolgáltatás tökéletesítésének szempontja vezérel. E szempontból súlyos aggodalmaink vannak a nevezett bíróságok ellen. Elismerjük, hogy a pesti tozsdebiróság felállításakor e kivételes rendszabálynak volt némi jogosultsága. Az 1861—1867-iki időszakban történt ez, justitiánk legszomorúbb napjaiban, mikor az igazságügyi helyzet változására már csak azért sem lehetett remény, mert a törvényhozás bizonytalan időre szünetelt. A jogszolgáltatás pangó állapota indította a kormányt és a főváros kereskedőit a rendkívüli intézmény létesítésére, hogy legalább a kereskedelem egy része számára biztosítsanak szaporább törvénykezési eljárást. Akkori procedúránk legkirívóbb hibája a lassúság volt, mit főkép ez eljárási törvény teljes hiánya okozott. Természetes volt tehát, hogy az új bíróság szervezésénél az eljárás gyorsítása lett az uralkodó szempont, s minden egyéb jogügyi tekintet háttérbe szorult. Akkoriban az ebből támadó veszély nem aggasztott senkit, mert csak futólagos rendszabályt láttunk benne. Ama korszak alkotásait ugyanis egytől egyig az ideiglenesség jellemzi ; hisz az időt egész provisoriumnak nevezi történelmünk. Az ideiglenesség czélzatával teremtett intézmények közé tartozik a pesti tozsdebiróság is. Állandó, az országos bírósági szervezetbe II.lesztendő alkotásnak nem tekintette senki, olyannyira nem, hogy a mostani perrendtartás szervezeti részeinek készültekor a tozsdebiróság egyszerűen figyelmen kivül maradt. Mindnyájan emlékezünk ennek következményeire. Az ország rendes bíróságai, hivatkozással az 1868: LIV. t.-cz. 1. §-ára és az életbeléptető rendeletre, a formaliter meg nem szüntetett és azért tovább működő tozsdebiróság Ítéleteinek végrehajtását megtagadták. A tőzsdei körökben ebből támadt izgatás következménye, fájdalom, nem az országos törvény kérlelhetlen foganatosítása, hanem az 1870: II. t.-cz. lőn, mely e bíróságokat egyszerűen reactiválta. Az intézmény ideiglenes természetét azonban e törvény is hangsúlyozta, mert az érintett rendelkezés vII.ágosan »a törvényhozás végleges intézkedéséig< mondja magát hatályosnak. A perrendtartás életbeléptetése óta igazságügyi szervezetünk gyökeres változásokon ment keresztül. Az 1870: IV. t.-cz. alaptételekként mondotta ki, hogy a »birói hatalom Ő Felsége a király nevében gyakoroltatik« ;« hogy »az itélő birákat, az igazságügyminister ellenjegyzése mellett, a király nevezi ki«; hogy a bíró bizonyos mértékben birni tartozik az állam hivatalos nyelvét; hogy a bírónak jogi képzettséget kell kimutatnia; hogy a bíró nem folytathat kereskedést vagy iparüzletet. Ezen elvek alapján foganatba is ment a szervezés, s ma, a jogszolgáltatás roppant hasznára majdnem be is van fejezve. E teendő óriás nehézségékkel járt, számtalan egyéni és helyi érdekeket érintett és sértett ; de az egyesek igényeinek, a mint II.lik, hátrálniok kellett az igazságszolgáltatás követelményei el ott. Csak a tőzsdebiróságok javára volt kivétel. Ott még mindig nem ítélnek a király nevében ; a birákat nem a fejedelem nevezi ki, hanem. a kereskedelmi minister; a bíróság tagjai nem mindannyian bírnak kellő jártassággal az ország hivatalos nyelvében : jogi képzettségről szó sincs, sőt a jogásztalanság igen lényeges qualificatió ; végre mindannyian kereskedéssel és iparral foglalkoznak. Látni való, hogy e szervezet kiáltó ellentétben van államunk alaptörvényeivel. Ezek, ugy hiszszük, nyomós okok a tőzsdebiróságoknak mai szervezetükben való fentartása ellen- Elvi szempontból nem képzelhetünk erősebb argumentumot, mint az állam sarkalatos 21*
