Főrendiházi irományok, 1878. IX. kötet • 488-532. sz.

Irományszámok - 1878-495

148 CDXCV. SZÁM. hogy a felebbvitel csakis Írásban adható be. Nem oszlatja el e kételyt a 255. §. sem, mely szerint sommás ügyekben, midőn a határozat kihirdettetik, jogában áll a feleknek a felébb vitelt a kihirdetéskor szóval bejelenteni, mert a javaslat egyik, különben helyes újitása szerint, ezen nyombani bejelentés nem kötelező, és a felebbvitel záros határidő alatt a kihirdetés után is érvényesíthető. Ezzel szemben még mindig kétséges marad tehát, hogy sommás eljárásban, ha a felebbvitel nem a kihirdetés alkalmával jelentetik be, ha a felek a perorvoslatot csakis irásII.ag érvényesithetik-e ? Azon értelmezés szerint, melyet a 254. §. ezen pontjának tulajdonithatni vélünk, a felebbvitel (akár egyik, akár pedig másik neméről legyen szó) a kihirdetéskor való bejelentés esetétől eltekintve, sommás eljárásban is parancsolólag csak Írásban volna érvényesithető. Ezzel nem érthetünk egyet, mert sommás eljárásban a felek a javaslat 68. §-ának eseteitől eltekintve, magukat képviseltetni kötelesek nem lévén, nem következetes, ha a felebbvitel érvényesítése végett, és II.letve a felebbviteli beadvány elkészítésére való tekintettel, melyre a fél rendszerint önmaga nem képes, közvetve ügyvéd igénybevételére kényszeríttetnek. A javaslat ezen rendelkezése nem következetes azért sem, mert sommás eljárásban maga a kereset szóval is előterjeszthető lévén, nincs ok e részt a felebbvitel tekintetében kivételt tenni, és legkevésbbé, ha. fontolóra vétetik, hogy a javaslat szerint legalább a felebbezést indokolni nem szükséges (263. §.) Még homályosabb a 254. §. második pontja. A. beperli B-t, C-t és D-t. Pervesztes lesz ; felebbezi a^ első Ítéletet. Van 3 ellenfele, kiknek mindegyike külön ügyvéd által képviseltetik. Ki kapja a felebbviteli beadvány másod példányát, és ki az első helyen nevezett? Ha csupán B. kap példányt, többiek pedig csak felzetet, akkor ez intézkedés nézetünk szerint jogosultsággal nem bir. Ha pedig mindegyik külön ügyvéd által képviselt ellenfélnek példányt kell kapni, akkor az érthetően megmondandó lenne. A 255. §. abbeli rendelkezését, mely szerint sommás eljárásban a határozat kihirdetésekor szóval bejelentett felebbvitel a birói határozatra reá vezettetik, és a bíró és a felek által aláiratik, a gyakorlatban, mai tényleges állapotunkat tekintve, kivihetetlennek tartjuk. — Nem lehet ugyanis e §. rendelkezését másként érteni, mint ugy, hogy a felébb vitelnek a birói határozatra való rávezetése nyomban a határozat kihirdetésekor lenne eszközlendő, mert a javaslat nem szándékolhatta a feleknek e czélból való újbóli beidéztetését. A szóban levő §. ezen rendelkezésének szükségképeni alapföltétele tehát az, hogy sommás eljárásban a határozat a biró által nyomban írásba is foglaltatik. Mai sommás eljárásunknál azonban ezt lehetetlennek tartjuk. —. Budapesten (és a vidéken, különösen nagyobb forgalmú városokban sem állanak e részt sokkal jobban) a sommás biró egy-egy napra tiz, néha ennél is több ügy tárgyalását kénytelen kitűzni. Csak fáradságot kell venni, bármely biró tárgyaló termébe belépni, és könnyen meggyőződhetni, hogy emberII.eg még csak annyit sem követelhetünk mai tényleges viszonyaink között a sommás birótól, hogy egy contumatiából hozott ítélet blanquettejét nyomban a kihirdetéskor kitöltse. Még kevésbbé léphetünk II.y igénynyel fel akkor, midőn egy csak némII.eg terjedelmesebb indokolással ellátott határozatról, avagy ha csupán maga a határozat rendelkező része foglalandó nyomban irásba, oly határozatról van szó, mély például különböző szövegű eskük formájának és azok le vagy le nem tételének következményeinek irásba foglalását igényli. Mindaddig, mig sommás biráink száma nem szaporittatik, avagjr a jelenlegi munkahalmazaton másképen segitve nem lesz, a javaslat ezen rendelkezése a gyakorlatban oda fog vezetni, hogy biró és felek in bianco fogják a felebbviteli záradékot aláírni a nélkül, hogy maga a határozat irásII.ag fixirozva lenne. Nézetünk szerint II.yen állapotot előidézni nem szükséges. Ha tehát a javaslat a felebbvitel bejelentése tényének fixirozása által itt-ott, ámbár birói karunk becsületére csak szerfelett ritkán előfordult visszaéléseket óhajt megakadályozni, akkor ezen czél ép oly sikerrel érhető el akkor, ha a felebbviteli záradék magára a jegyzőkönyvre vezettetik, és ott iratik alá.