Főrendiházi irományok, 1878. IX. kötet • 488-532. sz.
Irományszámok - 1878-495
GDXCV. SZÁM. 149 A 256. §-ra megjegyzésünk nincs. Egyetértünk a 257. §. első bekezdésének rendelkezésével is, de nem ugyanezen §. második bekezdésével, mely szerint az első biróság által akkor is hivatalból visszautasítandó a felebbviteli beadvány, ha a felebbvitel törvényII.eg ki van zárva. A nélkül, hogy ezúttal a felebbvitel tekin tétében a javaslat által alkalmazásba vétetni kivánt korlátozásokra bővebben kiterjeszkedni akarnánk, már e helyütt szükségesnek látszik utalni arra, hogy a javaslat több esetben a további felebbvitelt kizárja. Ámde különösen a felebbezés eseteinél nem mindig kétségtelenül áll a kérdés, hogy olyan esetről van-e szó in concreto, melyben a további felebbvitel törvényII.eg ki van zárva. Vegyünk egy alighanem legszaporábban előfordulható gyakorlati esetet maga a javaslat alapján. Úgynevezett teljes bizonyitó erővel (jl. 152. §.) adóslevél alapján készpénzbeli kölcsön iránt indított járulékok uélkül 500 forintot meg nem haladó sommás perekben a javaslat 277. §-a szerint két egybehangzó Ítélet ellen további felebbezésnek helye nincs. Mennyi gyakorlati kétség merülhet fel ezen legegyszerűbb esetben is ! Kétséges lehet, avagy legalább nem mindig nyII.vánvaló, hogy például tartalmII.ag sajátkezüleg irt és aláirt kötelezőről van-e szó, vita tárgya lehet, hogy az egész kereseti összeg készpénzbeli kölcsönre irányul-e vagy sem stb. Mindezen kételyek következetesen kétségessé teszik azt is, hogy van-e a két egybehangzó Ítélet ellen további felebbezésnek helye, és mi nem lennénk hajlandók, ezen kérdésnek eldöntését tisztán az első biró discretiójára bizni. Nem lehetvén czélunk elméleti fejtegetésekbe bocsátkozni, nem hivatkozunk arra, hogy hírneves processualisták a fennforgó kérdés tekintetében azon véleményen vannak, hogy nem az alsó biró, kinek perbeli tevékenysége a bejelentett felebbvitel folytán fel van függesztve, hanem a felebbvitel folytán határozathozatalra hivatott felső biró hatásköréhez tartozik az a felett való határozathozatal, hogy törvényII.eg egyátalán helye van-e a felebbvitelnek vagy sem. Nem szándékunk a javaslat rendelkezéseit az elmélet mértékével mérni, sőt készségesen elismerjük, hogy ezen elméleti álláspont helyesen mellőztetik ott, hol arról van szó, hogy bizonyos naptár szerint meghatározott időn belől lett-e a felebbvitel érvényesítve vagy azon túl. Ennek elbírálása bátran bizható az első bíróra, mert a határidő be vagy be nem tartása nyII.vánvaló valami, melyre nézve tévedések csak ritkán fognak előfordulhatni. Másként áll a kérdés, midőn nem csak arról van szó, hogy eltellett-e a 8, vagy 15 nap, hanem arról, hogy II.yen vagy olyan kereset, II.yen vagy amolyan okmány alapján forog-e fenn ? Ekkor már veszedelmesnek látszik előttünk, az első biró nem mindig megbizható belátására bizni, hogy mivé qualificálja perünket, és hogy következve azt törvényII.eg esetleg tévesen további felebbezéssel meg nem támadhatónak jelentse ki. Az első biró a javaslat mellett a kérdés másik oldalára is tévedhet. Mint nézete szerint felebbezhetőt felterjeszti az ügyet, ámbár a felső biró annak érdemleges elintézésébe — miután azt törvény szerint felébbezhetlennek tartja — nem bocsájtkozik. Ha ezen esetben a felső biró és nem az alsó volt hivatva az ügy felebbezhetősége tekintetében határozni, ugy a másik esetben is csak a felső, és nem az alsó biró ítélheti meg, hogy felebbezhető-e a per vagy nem? A javaslat nem helyeselt rendelkezése arra sem alkalmas, hogy a felső bírót munkahalmaztól megkímélje, mert a visszautasító végzés ellen a folyamodás kizárva nem levén, de nem is lehetvén, sem idő, sem pedig fáradság tekintetében előnyt nem nyújt. Sőt ellenkezőleg, szaporítani fogja a javaslat a perorvoslatokat mindazon esetekben, melyekben a felfolyamodás folytán az ügy felebbezhetŐnek fog elismertetni. Végre a pernyertes felet különben sem éri hátrány, ha a felebbezhetőség megitélése nem az első biróra bizatik, mert két egybehangzó Ítéletről levén szó, kielégítését a további felebbezés nem akadályozza. Ugyanazért a §. ezen második bekezdését törlendőnek véleményezzük. A 258. és 259. §§-ra észrevételünk nincs.